Géntechnológia segítségével hoznak létre új almafajtákat egy német kutatóintézet munkatársai, hogy ellenállóbbá tegyék a gyümölcsöt az egyre agresszívebb betegségekkel szemben. A kísérlet végén azonban az új fajtákban állítólag nyoma sem lesz a génmanipulációnak.
Az almafák legfőbb baja a termesztők szempontjából az, hogy későn fordulnak termőre. Még a leggyorsabb típusok esetében is legalább négy év telik el, amíg a fácska először termést hoz, de bizonyos fajták esetében ez az idő akár 12 év is lehet. A többszörös keresztezések eredménye pedig akár 5-6 évtizedet is várathat magára. A Julius Kühn Intézet Drezda-pillnitzi üvegházában dolgozó szakemberek géntechnikai trükk segítségével rövidítik le ezt az időt. Az alma örökítőállományába becsempészik a nyírfa egyik génjét. Ennek hatására az alig 3 centiméteres almafacsemete már kéthónapos korában virágozni kezd a neonfény-megvilágítású, 23 Celsius-fokra temperált üvegházban.
A gyorsítókísérletek célja egyrészt a jövő almájának kikísérletezése: az optimális gyümölcs ízletesebb, hibátlanabb, jobban tárolható és ellenállóbb lesz a különböző betegségekkel szemben. Ez utóbbi különösen fontos, mivel az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak értelmében 2010-től tilos lesz az almaültetvényeken ma még tonnaszámra kipermetezett növényvédőszerek alkalmazása. A pillnitzi üvegházakban már az új almafajta harmadik nemzedéke bontott virágot. A német kutatók három év alatt három keresztezési lépésen jutottak túl - hagyományos módszerrel ez 15-30 évet vett volna igénybe. Az új eljárástól azt remélik Pillnitzben, hogy bakteriális betegségek (például a tűzelhalás) ismert rezisztenciagénjeit gyorsabban lesznek képesek keresztezés útján beültetni nagy hozamú almafajtákba. Ha ez sikerül, a nyírfa gyorsító génjét ismét kiszelektálják az almából. A végeredmény olyan almafajta lesz, amelyet ugyan az örökítőanyag manipulálásával hoztak létre, ám a kísérlet végén mégis mentes lesz a géntechnológiától.
(MTI)