Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Véreret gyártottak dialízises páciensek sejtjeiből

2009.04.24. 20:51
3 hozzászólás

Vérereket állítottak elő vesebetegek számára saját sejtjeikből, hogy könnyebben és biztonságosabban használhassák a dializáló gépeket - közölték amerikai kutatók a Lancet orvosi szaklapban. Szakértők szerint egy napon szívbe és lábba ültethető ereket is készíthetnek ezzel a módszerrel.

2004 és 2007 között a kaliforniai Cytograft Tissue Engineering cégnél Todd McAllister és kollégái tíz előrehaladott vesebeteg emberbe ültettek be laboratóriumban növesztett vérereket Argentínában és Lengyelországban. Két pácienstől származó kezdeti adataikat már 2005-ben bejelentették, majd 2007-ben további négy beteg előzetes eredményeit tették közzé a New England Journal of Medicine (JAMA) szaklapban. A most megjelent tanulmányban az utóbbi négy páciens azóta született, valamint négy további beteg eredményeit ismertetik a kutatók.

A dialízisen lévő pácienseknek szükségük van egy úgynevezett söntre, egy érszakaszra, ami összeköti őket a dializáló készülékkel. Ezt saját ereikből is el lehet készíteni, a művesekezelés gyakorisága miatt azonban a betegek erre használható erei sajnálatosan gyakran fogynak el. Ezt követően mesterséges polimerből, gore-tex membránból készült műeret használnak, de az fertőzéseket és gyulladásokat okozhat.

A kutatás során a páciensek bőréből vettek mintát, majd a mintából származó sejteket laboratóriumban tenyésztették, és segítették, hogy bizonyos fehérjéket, például elasztint vagy kollagént termeljenek. Ezekből aztán szövetlapokat készítettek, melyekkel 15-20 centiméter hosszúságban kibéleltek vérereket. A teljes folyamat 6-9 hónapig tartott.

Az ereket ezután a páciensek felkarjába ültették be. Az előrehaladott betegek közül háromnál sikertelen volt a beavatkozás, egy páciens visszalépett a próbától, egy beteg pedig meghalt időközben. A többi öt páciens esetében az erek 6-20 hónapig működtek a beültetést követően. Nekik kevesebb beavatkozásra, műtétre volt szükségük, mint az átlagos dializált embereknek. McAllister és kutatócsoportja a tervek szerint kipróbálja az új módszert a szív és a láb ereinél is.