Manoj Kumar, az edmontoni Alberta Egyetem munkatársa csoportjával áttekintette a zene koraszülöttekre való hatásáról szóló orvosi szakirodalmat, és megállapította, hogy nincs elegendő bizonyíték, a meglévők pedig gyenge lábakon állnak.
A kutatók kilenc tanulmányra bukkantak: három vizsgálta a zene fájdalomcsökkentő hatását körülmetélés, három a sarok vérvétel miatti megszúrása közben, további háromnál a zene sírásra, táplálkozásra és más "pszichológiai" értékekre gyakorolt hatását figyelték a szakemberek.
A körülmetélésre vonatkozó tanulmányok közül csak egyet találtak megfelelő minőségűnek a kutatók, ennél 23 csecsemőt vizsgáltak. Az eredmény szerint a beavatkozás közben szóló zene csökkentette a szívritmust, emelte a vér oxigénszintjét, enyhítette a fájdalmat.
A tanulmányok következő hármas csoportjának mindegyikét gyenge minőségűnek találták az elemzésnél. A harmadik csoportba tartozó tanulmányok közül egy jótékonynak találta a zenét a koraszülöttek viselkedésére, a második részleges előnyöket talált, a harmadik pedig nem igazolta a zene hasznát.
Az áttekintő tanulmányt készítő Kumar és kollégái úgy vélik, hogy mielőtt általános alkalmazásra ajánlanák az újszülöttek környezetében a zenét, további, alaposabb vizsgálatokra van szükség.
Az elemzés az Archives of Disease in Childhood című szakkiadvány szeptemberi számában jelent meg.