Pellinger Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park zoológusa az MTI-nek elmondta: az ismert kecskebékák, a leveli és a mocsári békák mellett a ritkább fajok képviselői, így az ásóbékák, a barnavarangyok, a tarajos és a pettyes gőték, valamint a vízisiklók tömegesen telelnek a Hidegség és Fertőboz közötti erdős dombvidéken.
Veszélyes autók
|
|
| Kecskebéka (Rana Esculenta)
|
Ősszel az állatok beássák magukat az erdei avarba, s onnan igyekeznek kora tavasszal a Fertő tóhoz, a párzás és a szaporodás helyszínére, amely a tél beálltáig élőhelyül is szolgál számukra. Az erdőség és a tó közötti térséget azonban forgalmas út szeli ketté, s az ott közlekedő autók életveszélyt jelentenek az állatoknak. Épségüket úgy óvják, hogy az út alatt keresztben húzódó átereszeket létesítettek.
Többezer siklót véd az új alagút
Az alagútakhoz a kétéltűeket és hüllőket korábban fóliakerítés terelte. Ezt váltották ki a legkritikusabb 400 méteres szakaszon azzal, hogy az út menti árok dőlt falát függőlegesre építették át és burkolattal látták el. Pellinger Attila szavai szerint a függőleges terelőfalon a siklók sem tudnak átjutni. Az állatokat a korábbi fóliakerítés nem terelte kellőképpen: feljutottak az útra és a járművek agyontaposták őket. A szakember elmondta: volt olyan év, amikor ezernyi siklócsontváz-lenyomatot találtak az aszfaltban.
Folytatni akarják
A munkálatokra mintegy 9 millió forintot költött pályázati forrásból a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A zoológus tájékoztatása szerint a nemzeti park igazgatósága szeretné továbbépíteni a békamentő védelmi rendszert, s az ehhez szükséges forrásokat pályázatok útján igyekeznek előteremteni.
Pellinger Attila elmondta: a védelmi rendszerre annál is inkább szükség van, mivel az évek óta tartó aszályos idő nem kedvez a békák szaporodásának; a pangó, oxigénhiányos vízben nagy számban pusztulnak el a petékből kikelő lárvák.