Judit, Xénia
18 °C
35 °C

Ember-béka hibridek segíthetnek az autizmus tanulmányozásában

2008.07.23. 14:20
Az autizmus neurológiai titkaira derülhet fény az alapján a kísérlet alapján, amelyben autista betegek agysejtjeit és húsevő afrikai karmos békák petesejtjeit egyesítették. A tudósok így tanulmányozhatják az autizmus természetét, írja a New Scientist.

A bizarr kísérlet alapját az szolgáltatja, hogy a békák petesejtjei hasonlóan működnek az emberi idegsejtekhez. Így a hibrid sejtek képesek szimulálni egy autista, élő ember agyát.

Ricardo Miledi, a University of California neurobiológusának korábbi vizsgálatai azt mutatták, hogy a hibás ingerületátvivő neurotranszmitter receptorok állhatnak az epilepszia és más betegségek hátterében, ezért meg akarta vizsgálni, vajon az autizmust is befolyásolják-e.

Hat agyat keresztezett békával

A vizsgálathoz hat autista beteg agyából vett mintát. A nyolc és harminckilenc év közötti kísérleti alanyok agysejtmembránjait - amelyek tartalmazzák a neurotranszmitter receptorokat - egyesítette az afrikai karmos béka petesejtjeinek membránjával. Kontrollként ugyanezt a sejtfúziót végezte mentálisan egészséges személyek agysejtjeivel is.

Ezután Miledi csoportja neurotranszmitter kémiai anyagokba mártotta a békapetéket és lemérte a sejtfeszültséget. A neurotranszmitterek ugyanis megmondják az agynak, hogy továbbítson molekulákat a membránon keresztül, így feszültség termelődik. Mivel a békasejtek nem reagálnak erre a felhívásra, biztos, hogy minden elektromosságfejlesztésért az emberi fehérje felelős.

Az eredmények szerint az autista agysejtek sokkal kevésbé reagáltak, mint az egészséges kontrollok, vagyis e kísérlet szerint a neurotranszmitterek befolyással lehetnek az autizmusra. "Az autizmusnak több különböző forrása lehet" - mondta Miledi, majd hozzátette, további vizsgálatok szükségesek, hogy feltételezése bebizonyosodjon.

Korábban egy kutatócsoport már kísérleti bizonyítékkal szolgált arra az elképzelésre, hogy az autisták úgynevezett tükörneuron-rendszere az, ami nem működik megfelelően. A premotoros agykéregben található tüköridegsejtek egyfelől a mozgás végrehajtásában és megfigyelésében vesznek részt, másrészt magasabb rendű kognitív folyamatokban is, például a beszédben, az utánzásban, mások szándékainak megfejtésében, az empátiában. Mivel az autistáknál éppen ezek az interakciós és kommunikációs képességek nem működnek megfelelően, természetesen adódott az a feltételezés, hogy a tükörneuron-rendszer rossz működése magyarázza ezeket a hiányosságokat.

Tükörreceptor is lehet a háttérben

Az egyetem kutatói akkor elektroencefalográffal mérték az agy úgynevezett mu-hullámait. Ezek az agyhullámok a legtöbb embernél elfojtódnak, amikor az agy valamilyen cselekvéssel vagy cselekvés nézésével, illetve elképzelésével van elfoglalva, és összefüggésben állnak a tükörneuron-rendszer aktivitásával. A kontrollcsoportnál, mint várták, ezek a hullámok blokkolódtak, amikor például kezüket mozgatták vagy mások kézmozgását figyelték meg. Az autisták csoportjánál viszont csak akkor fojtódtak el, amikor ők mozogtak.

"Az eredmények megerősítik, hogy az autista egyéneknél rosszul működik a tükörneuron-rendszer, és ez hozzájárulhat ahhoz, miért nem reagálnak megfelelően mások viselkedésére" - mondja a kutatócsoport egyik tagja az EurekaAlerten megjelent sajtóközleményben.