Hazugság után kényszert érzünk a tisztálkodásra

Az amerikai Michigani Egyetem pszichológusai arra voltak kíváncsiak, hogy a szóbeli, vagy írásbeli hazugságok után valóban éreznek-e az emberek valamilyen kényszert a fizikai megtisztulásra. A szakemberek ezért 87 ember bevonásával készített kísérletbe kezdtek.

A kutatócsoport munkáját vezető Spike Lee elmondta: azok az emberek, akik hazudnak, nagyobb valószínűséggel mosnák meg utána a szájukat, vagy a kezüket, míg azok, akik az igazat mondják, nem éreznek hasonló késztetést. A szóban füllentők inkább a szájmosást, az emailben ködösítők pedig a kézmosást részesítik előnyben.

A Psychological Science című folyóiratban megjelent tanulmány résztvevőit arra kérték, viselkedjenek úgy, mintha ügyvédek lennének és előléptetésért küzdenének Chris nevű kollégájukkal. A szereplőknek abba a szituációba kellett képzelniük magukat, hogy megtaláltak egy nagyon fontos dokumentumot, amelyet vetélytársuk veszített el, és amelynek visszajuttatása neki előrelépést, nekik azonban hátrányt jelentene. A résztvevők maguk dönthettek arról, hogy milyen formában, hangüzenetben, vagy emailben tájékoztatják kollégájukat és, hogy hazudnak, vagy igazat mondanak-e neki.

Az írott, vagy szóban elhangzott üzenet elkészítése után a résztvevőket rögtön arra kérték, hogy egy reklámkutatás céljából, rangsoroljanak néhány tisztálkodási terméket, úgy mint száj-, és kézmosókat aszerint, hogy éppen mennyire érzik szükségét a használatuknak, illetve mondjanak egy árat, amelyet hajadóak lennének kifizetni az adott árukért. Azok az emberek, akik a telefon hangpostáján hamis üzenetet hagytak, nagyobb vágyat éreztek a szájmosásra és hajlandóak voltak magasabb összeget kifizetni a szükséges termékekért, mint azok, akik az igazat mondták. Azok pedig, akik emailben hazudtak, a kézmosáshoz használt termékeket részesítették előnyben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!