Csiripelő egereket tenyésztettek ki japán genetikusok
A genetikailag módosított egerek szervezete hajlamos hibát ejteni a DNS-másolás során, ezért esetükben könnyebben alakulnak ki génmutációk. A mutációk az evolúciók mozgatórugói. "A génmódosított egereket kereszteztük nemzedékeken keresztül, és figyeltük, hogy mi történik. Egyenként vizsgáltuk az újszülött egereket, s egyszer csak felfedeztünk egy madárként daloló egyedet" - magyarázta a kutatásokat irányító Ucsimura Arikuni, hozzátéve, hogy az éneklő egér a véletlennek köszönheti világra jöttét, ám ezt a tulajdonságát átörökíti utódaira.
Mint a kutató megjegyezte, meglepte, hogy a daloló egér látszatra ugyanolyan, mint közönséges fajtársai, azt várta volna ugyanis, hogy megváltozzon a rágcsáló fizikai megjelenése is. Ugyanakkor a kísérletek során születtek egerek rövid végtagokkal, s a dakszlira emlékeztető farokkal.
Jelenleg a laboratórium már 100 daloló egérrel rendelkezik. Hogy miért oly értékesek a csiripelő rágcsálók? A madarak egy sor hangelemet variálnak, amelyek olyan szerepet töltenek be, mint az emberi beszédben a szavak, és énekükben egyfajta lingvisztikai szabályok követhetők nyomon. Az egereket könnyebb tanulmányozni, mint a madarakat. Emlősök, így az agyi szerkezetükben és más biológiai tulajdonságaikban közelebb állnak az emberhez - mutatott rá Ucsimura.
Ismertetése szerint a kísérletek jelenlegi fázisában azt vizsgálják, hogy a csiripelő egerek miként hatnak a közönséges egerekre. Abból kiindulva, hogy a mutáns egerek hangosabban csiripelnek, ha ismeretlen környezetbe kerülnek, vagy amikor a hímek nőstények társaságába csöppennek, a kutató szerint a csiripelés az érzelmek egyfajta kifejezését jelenti.
A kutatások során arra is fény derült, hogy amikor közönséges egerek énekes fajtársaikkal együtt cseperedtek, a szokásosnál kevesebb ultrahangot bocsátottak ki. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kommunikációs módszerek a nyelvjáráshoz hasonlatosan terjednek a csoporton belül.
Rovataink a Facebookon