Gyümölcsevők voltak az őslovak
A modern lovak ősei ötvenötmillió évvel ezelőtt leginkább puha gyümölcsöket fogyasztottak - derítették ki amerikai kutatók, akik a Science legújabb számában tették közzé tanulmányukat.
Két New York-i kutató - Matthew Mihlbacher és Nikos Solounias hetvennél több kihalt lófaj 222 populációjából 6500 egyed fosszilizálódott fogait vizsgálta meg, majd az így nyert adatokat összevetette az éghajlat változásaival Észak-Amerikában. A tudósok a nagyőrlők, azaz zápfogak alakját, éleit vizsgálták, ahogy elemezték a rajtuk látható kopásnyomokat is.
Az első lovak 55,5 millió évvel jelentek meg Észak-Amerikában. Ezek apró, rókányi méretű állatok voltak, amelyek erdős területen éltek. Zápfogaiknak rövid volt a koronája, s a rágófelszínen még alig fejlődött ki a kereszt alakú barázda. Ebből a tudósok arra következtettek, hogy étrendjük alapját a puha gyümölcsök tették ki.
Harminchárommillió évvel ezelőtt a lovak fogai szignifikáns változáson estek át, élesebbé váltak, ami arra utal, hogy puha gyümölcsök helyett a sokkal rágósabb faleveleket voltak kénytelenek fogyasztani.
A következő változás 18 millió évvel ezelőtt következett be, amikor a fogak tanúsága szerint a lovak, amelyek anatómiailag szorosabb rokonságot mutatnak a mai paripákkal, áttértek a legelésre - kemény növényeket, különösen füvet fogyasztottak, s a homokszemcsékkel szennyezett táplálék nyomot hagyott fogaik rágófelszínén.
Ettől kezdve a fogkoronák mérete egyre nagyobbá vált, nagy valószínűséggel így alkalmazkodtak a lovak a hidegebb éghajlati viszonyokhoz és a füves sztyeppék terjeszkedéséhez. Azok a lovak, amelyek továbbra is a puhább leveleket preferálták, egy ideig még fennmaradtak, majd 10 millió évvel ezelőtt eltűntek.
Az utolsó 4-5 millió évben a modernkori lovakra és zebrákra jellemző füves étrend volt a jellemző. "Az ötvenötmillió éves időszakban mindvégig voltak fák, így egyszerűen nem tudjuk, hogy a lovak miért mondtak le a levelekről" - hangsúlyozta Matthew Mihlbacher.
Rovataink a Facebookon