A madarak körében ilyen viselkedést a kutatók eddig csak a különösen intelligensnek számító hollóknál figyeltek meg. Vizsgálatainak eredményeit Joanne Edgar, a Bristoli Egyetem munkatársa a Proceedings című szaklapban mutatta be.
A zoológus egy tyúkot és fiókáját két szomszédos, egymástól plexiüveglappal elválasztott ketrecbe helyezte. Rövid szoktatási időt követően apró léglökésekkel ingerelte vagy az anyaállatot, vagy a csibét, miközben megfigyelték a tyúk szemhőmérsékletét, pulzusát és viselkedését.
A tyúk mind a saját magát, mind a csibéjét érő léglökésekre fokozott figyelemmel, nyugtalansággal, pulzusnövekedéssel és hidegebbé váló szemekkel reagált. Ha viszont csak a légáramlat sziszegő hangját hallották, mindkét állat közömbös maradt. Edgar következtetése szerint mindez arra utal, hogy a tyúkok együtt éreznek utódaikkal, tehát képesek az empátiára. A tyúk a csibe stresszes csipogásának érzékelése nélkül is felismeri, hogy történik valami utódjával.