Hosszú farok, gyenge gazdaság

Figyelemre méltó összefüggést talált egy finn közgazdász az egyes országok lakosainak átlagos péniszhossza és az országok bruttó hazai terméke (GDP) között. Tatu Westling, a Helsinki Egyetem doktorandusza szerint minél hosszabb egy országban a férfiak pénisze, annál rosszabbul áll a gazdaság.

Westling a Solow-féle növekedéselméleti modell egy továbbfejlesztett változatával vizsgálta az erektált pénisz átlagos hossza és a gazdaság növekedése közötti összefüggést az 1960 és 1985 közötti időszakban. Az adatokból egy fordított U alakú görbe rajzolódott ki – az alábbi ábrán a vízszintes tengelyen az erektált pénisz hossza, a függőlegesen az 1985-ös GDP látható.

A közgazdász megfigyelései szerint a 13,5 centiméteres péniszhossz maximalizálja a GDP-t, míg ha a férfi nemi szerv mérete meghaladja a 16 centimétert, az adott ország gazdasága összeomlik. Westling egyenesen azt állítja, hogy a vizsgált időszakban a péniszhossz jobban meghatározta a GDP növekedését, mint az egyes országok politikai berendezkedése.

A pénisz gazdasági jelentősége

„A tanulmányban bemutatott »férfi nemi szerv-hipotézis« felveti, hogy a péniszek gazdasági jelentőséggel bírnak” – írja Westling frissen kiadott tanulmányában, melynek címe „A férfi nemi szerv és a gazdasági növekedés: A méret a lényeg?” Az adatokból kitűnik továbbá, hogy 1960 és 1985 közötti periódusban az átlagos péniszhossz minden egyes centiméternyi növekedésével 5-7 százalékkal csökkent az adott ország bruttó hazai terméke. Külön érdekesség, hogy a túl kis péniszméret sem hat jól a gazdaságra: azok az országok, amelyeknek férfi lakosai 12 centisnél rövidebb nemi szervvel rendelkeznek, általában kevésbé fejlettek gazdaságilag, írja Westling.

A kutató ugyan nem ad magyarázatot a jelenségre, de több lehetséges elméletet felvet. Az egyik, hogy a pénisz hossza valamilyen összefüggésben lehet a nemek közti egyenlőséggel az egyes országokban, mivel ahol az átlagosnál sokkal hosszabb, illetve rövidebb péniszű férfiak élnek (nevezetesen Afrikában és Ázsiában), a férfiak és nők közötti egyenlőség még gyerekcipőben jár. „De miért lenne egyáltalán köze a pénisz hosszának a nemek közötti egyenlőséghez?” – teszi fel a kérdést a szerző, teljes joggal.

A másik elmélet szerint a pénisz mérete kovariálhat valamely más, figyelmen kívül hagyott tényezővel, amely hatással van a gazdasági fejlődésre – ilyen lehet a politikai stabilitás vagy a népesség növekedése -, bár ezt a szerző valószínűtlennek tartja, mivel ezek az adatok szerepelnek a regressziós modellekben. A harmadik lehetőség, hogy a pénisz mérete arányban áll az önbecsüléssel, és az u = f(y+s) képlet alapján, ahol az u a utility (hasznosság), az f az önbecsülés-termelődési függvény, s a pénisz mérete és y a jövedelem, feltételezhető, hogy a kisebb péniszű férfiak hasznosságuk fenntartása érdekében többet dolgoznak. Mivel az elvégzett munka mértéke fordítottan arányos a szórakozással töltött idővel, hasonló mértékű produktivitást feltételezve a világ felosztható olyan területekre, ahol a hosszú péniszű férfiak sokat szórakoznak, és kevés GDP-t termelnek – a szerző szerint ide tartozik Dél-Amerika és Afrika – , illetve olyanokra, ahol kis nemi szervű férfiak keveset szórakoznak, és sok GDP-t termelnek. Ez utóbbi elmélet hibája, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a nőket, ismeri be a szerző.