Batmannek meg kellett volna halnia
Batmant többek között azért szeretik a képregényrajongók, mert nem egy emberfeletti képességekkel megáldott szuperhős, csak a különféle csúcstechikás kütyüi, valamint a saját ügyessége, ereje segíti a rosszfiúk elleni harcban. A University of Leicester brit egyetem fizikusai azonban most leleplezték a Sötét Lovagot, legalábbis annak Christopher Nolan filmjeiben szereplő inkarnációját. Számításaik szerint a köpönyeges igazságosztónak simán bele kellett volna halnia a trilógia Batman: kezdődik című első epizódjában látható siklórepülésbe.
A fizikusoknak nem is a denevérköpennyel van gondjuk (aminek az anyaga a filmben megmerevedik és sárkányrepülő formáját veszi fel), az elméletben megoldható. A röppályát elemezve viszont kiderült, hogy a köpeny egyszerűen túl kicsi, Batmannek a földet éréskor olyan élményben lenne része a valóságban, mintha 80 kilométer per óra sebességgel ütközne a falnak. A filmben látottnál kétszer nagyobb felületű ernyőre lenne szüksége a szuperhősnek, hogy ne törje össze magát, amikor landol. Vagy ejtőernyőre, ahogyan a wingsuit flyerek élvezik a repülést.
A denevérembert leleplező tanulmány a Journal of Special Physics Topics című szakfolyóiratban jelent meg, írói szerint a probléma képletekbe öntése sokkal összetettebb feladat volt, mint várták. Az egyetem professzora, dr. Mervyn Roy szerint fontos, hogy a fizikusok néha olyan problémák megoldásán is gondolkozzanak, amelyeknek gyakorlati haszna talán nem sok van, de fejlesztik a kreatív gondolkodást.
Rovataink a Facebookon