285 millió kilométerről a Szaturnusz |
Lendítés a Föld mellett
A Cassini űrszondát 1997. október 15-én a floridai Cape Canaveralról. Két hintamanőver megtétele után indult el a Szaturnusz felé. Két éve haladt el a Jupiter mellett, amelyet ugyancsak lefényképezett, és most már mintegy célegyenesbe érkezett azzal, hogy "látótávolságába" került a Szaturnusz.
Az űrszonda 2004. júliusában érkezik meg az óriásbolygóhoz. Ezt követően az égitest körüli pályára állva kezdi meg magának a Szaturnusznak, valamint gyűrűrendszerének és holdjainak a vizsgálatát.
A vállalkozás legizgalmasabb szakasza várhatóan 2005. január közepén következik el. Ekkor a Huygens szonda leválik a Cassinirol, és célba veszi a Naprendszer egy legtitokzatosabb holdját, a Titánt, amely narancssárga, még a Földénél is sűrűbb légkörbe burkolózik. A tervek szerint a szonda behatol ebbe a "szmogba", és mintegy két és fél órán ereszkedik le a Titán felszínére, közben mér, anyagmintákat gyűjt és fényképez. Ezt követően sima leszállást kísérel meg, és ha ez sikerül a Titán lesz a Hold, a Mars, a Vénusz és az Eros kisbolygó után az ötödik égitest, amelyre ember alkotta szerkezet épségben eljutott.
Őslégkör a Titánon
A Huygens a hold felszínén a remények szerint még néhány percig, de lehet, hogy mintegy fél órán át a 178 fokos hidegben folytatja a Titán titkainak a feltárását, és adatait a Cassinin keresztül juttatja el a Földre. A hold légkörében az uralkodó elem a nitrogén és a metán. Ez az összetétel nagyon hasonlít a Föld őslégkörére, ami azt sugallja: azt sem kizárt, hogy a Titánon létezik az élet valamilyen kezdetleges formája.
A páratlan méretű nemzetközi vállalkozásnak magyar vonatkozása is van: a budapesti Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) szakemberei is hozzájárultak a Cassinin elhelyezett 12 tudományos berendezés közül kettő kifejlesztéséhez, és ennek nyomán a Földre juttatott adatok kiértékelésében magyar szakemberek is részt vehetnek majd.