Foltok a háttérsugárzásban
A csillagászok 1992 óta tudják, hogy a mikrohullámú háttérsugárzás nem azonos az ég minden pontján, felbomlik sötétebb és világosabb foltokra, az eredeti plazma alacsonyabb illetve magasabb sűrűségű területeinek megfelelően.
Most a pasadenai California Institute of Technology (Caltech) és a torontói kanadai elméleti asztrofizikai intézet kutatói a chilei Atacama sivatagban elhelyezkedő rádióantennák (Cosmic Background Imager, CBI) segítségével minden korábbinál pontosabban feltérképezték a CBM foltjait.
A legnagyobb foltok méretei megerősíti azokat a korábbi eredményeket, melyek szerint az univerzumot főként a taszító hatást gyakorló "sötét erő" alkotja. Alig öt százalékot tesz ki összesen a normális és a sötét anyag, melyeket a gravitáció tart össze.
De a CBI felbontása elég jó ahhoz, hogy a foltok egészen kis csoportjait is meg lehessen figyelni. A kutatók a világűrben 14 milliárd évig utazó sugárzás hullámhosszának néhány percnyi változását, az eredeti plazma hőmérsékletének ingadozását tízezred kelvin pontossággal ki tudták mutatni.
Galaxiscsírák
"A CBI látja a galaxis-halmazok csíráit" - mondta a New Scientistnek Anthony Readhead, a Caltech kutatója. A csírák a telihold átmérőjének egytizedét teszik ki. De a kutatók meglepetésére a kísérletben a vártnál sokkal több apró foltot mutattak ki. Az a legvalószínűbb magyarázat, hogy a sötétebb foltokat a CMB fotonjainak eltérülése okozza, ahogy a Föld felé tartva galaxis-csoportok forró gázfelhőjén áthaladnak.
Ha ez így van, a foltok mintázata a csillagászoknak a túl távoli, közvetlenül meg nem figyelhető galaxisok elhelyezkedéséről is információval szolgál. Ez egy igen ígéretes, de még csak elméleti szinten működő megfigyelés - mondta Tim Pearson kutató.
De Rafael Rebolo, a spanyol kanári-szigeteki asztrofizikai intézet munkatársa szerint meg kell vizsgálni ezeket az eredményeket. A tudós az angol Cambridge és Manchester egyetemek kutatócsoportjával együttműködve a napokban jelentette be a CMB-n végzett hasonló, de alacsonyabb felbontású megfigyeléseket.
"Feltérképezzünk valamennyi rádióforrást az égbolton, amelyet össze lehet keverni ennél a felbontásnál a mikrohullámú sugárzással. A másik csapat ezt nem végezte el megfelelő alapossággal - vélte Rafael Rebolo.