Az ember, az egér, a tehén, az ősmedve és a koleravírus után végre-valahára feltérképeződött állítólagos legközelebbi rokonunk, a csimpánz is. Egy nemzetközi kutatócsoport szerdán bejelentette, hogy sikerült megfejtenie a csimpánz DNS-kódját, ami nemcsak önmagában fontos, hanem azért is, mert nagyszerű alkalmat ad ember és emberszabású összehasonlítására.
Zakatol a szentcsalád
A csimpánz géntérképe 2,8 millió DNS-párból áll, és megdöbbentő hasonlóságokat mutat az emberével - a gének csaknem harmada, pontosan 29 százaléka megegyezik. Ami még érdekesebb, alig néhány olyan emberi gén van, ami nem található meg a csimpánzban, számolt be a kutatócsoport eredményeiről a New Scientist.
Ez persze még nem jelent semmit, hiszen például a háziegér, az Ázsiából származó Mus musculus és rokona, a Mus spretus (nyugati vadegér) szemre sokkal jobban hasonlít egymásra, mint az ember és a csimpánz, pedig génjeik ugyanolyan mértékben különböznek csak egymástól. A különböző házikutyafajták viszont bármennyire is elütnek, génjeik 99,85 százalékban azonosak - igaz, ez betudható a kiválasztáson alapuló, tudatos tenyésztésnek.
Hol csúszott el?
A csimpánz géntérképének elkészítése akkor lenen igazán jelentős fegyvertény, ha ennek alapján meg lehetne határozni azokat a változásokat, amelyeknek következtében a csimpánz és az ember elvált egymástól az evolúció során - feltételezések szerint 5-8 millió évvel ezelőtt. A géntérkép kezdeti elemzése azonban nem talált bizonyítékot a hipotézisre. "A tanulmányból nem derül ki, mitől csimpánz a csimpánz, és mitől ember az ember" - mondta a Washingtoni egyetem kutatója, Evan Eichler a New Scientistnek.
A helyzet azért nem teljesen reménytelen: egy 13,454 meghatározott génen végzett kísérlet arra az eredményre jutott, hogy közülük 585-ben több olyan mutáció található, amely változást okoz a fehérje aminosav-sorrendjében, mint olyan, úgynevezett "csendes mutáció", amely nem okoz változást, annak ellenére, hogy rögzül és öröklődik is. A kérdéses 585 gén között vannak olyanok, amelyek szerepet játszanak a fertőzésekre való immunitásban és a szaporodásban is, ezért gyanítható, hogy köztük vannak azok a gének, amelyek megkülönböztetik az embert a csimpánztól.