Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Minden ötödik magyarral a dohányzás végez

2002.02.25. 10:15
Mintegy nyolcszázezer magyar vesztette életét a dohányzás okozta betegségekben az elmúlt harminc évben-jelentette az MTI. A legveszélyeztetettebbek a 35 és 64 év közötti férfiak, de a tüdőrák halandóság a nők esetében nőtt a legjobban.
Magyarországon minden ötödik ember a dohányzás következtében hal meg: a '90-es évek végén a népesség szájüreg-, illetve tüdőrák okozta halandósága pedig a legmagasabb volt az egész világon -jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kutatásában a dohányzás és a halandóság összefüggéseit vizsgálták Magyarországon 1970 és 1999 között. 1970-ben húszezer ember halálát okozta a cigaretta, ami az összhalálozás 17 százaléka volt, ez a szám 1999-re 28 ezerre nőtt, ami az összhalálozás 20 százalékának felel meg.

A vizsgált három évtized alatt mintegy 800 ezer ember veszítette életét a dohányzás következtében Magyarországon. Sokkal rosszabb az arány, ha nem az összlakosságot, hanem a 70 év alatti, úgynevezett idő előtti halálozási adatokat vizsgálták, itt az összhalálozás 26 százalékát okozza a dohányzás.

A halálozási arányok romlása szempontjából a 35 és 64 éves férfinépesség adatai voltak a legkritikusabbak. Náluk a halálozások 35 százaléka volt dohányzásra visszavezethető 1999-ben. A vizsgálatból kiderül: a '90-es évek végén a dohányzó férfiak születéskor várható élettartama 7,5 évvel volt rövidebb a nem dohányzókénál, a nőknél a különbség 6,3 év.

A vizsgált időszak utolsó évében a cigarettázás mintegy 7.000 szívbetegségből származó halálozást okozott, az ugyanezen eredetű tüdőrák következtében pedig közel 6.500-an veszítették életüket. 1970 és 1999 között a férfinépességben a dohányzással kapcsolatos halálozási arányok közül a szájüregráké négyszeresére nőtt. Nagyságrendileg viszont a tüdőrák miatti halandóság növekedett a legjelentősebben. A nőknél ez utóbbi háromszoros emelkedést mutatott. Ha ez az irány változatlan marad még ebben az évtizedben megelőzheti az emlőrák okozta halálozások számát - hívták fel a figyelmet.

A tájékoztató szerint a dohányzás egészségkárosító hatása általános, az egész emberi szervezetben kimutatható. A dohányosok relatív kockázata, azaz annak az esélye, hogy bizonyos betegségeket megkapnak, messze meghaladja a nem dohányzókét. Annak esélye, hogy egy 35 évnél idősebb dohányzó férfi tüdőrákban veszíti életét 22-szeres a nem dohányzókéhoz képest, a szájüregrák relatív rizikója pedig 28-szoros.