A halálozási arányok romlása szempontjából a 35 és 64 éves férfinépesség adatai voltak a legkritikusabbak. Náluk a halálozások 35 százaléka volt dohányzásra visszavezethető 1999-ben. A vizsgálatból kiderül: a '90-es évek végén a dohányzó férfiak születéskor várható élettartama 7,5 évvel volt rövidebb a nem dohányzókénál, a nőknél a különbség 6,3 év.
A vizsgált időszak utolsó évében a cigarettázás mintegy 7.000 szívbetegségből származó halálozást okozott, az ugyanezen eredetű tüdőrák következtében pedig közel 6.500-an veszítették életüket. 1970 és 1999 között a férfinépességben a dohányzással kapcsolatos halálozási arányok közül a szájüregráké négyszeresére nőtt. Nagyságrendileg viszont a tüdőrák miatti halandóság növekedett a legjelentősebben. A nőknél ez utóbbi háromszoros emelkedést mutatott. Ha ez az irány változatlan marad még ebben az évtizedben megelőzheti az emlőrák okozta halálozások számát - hívták fel a figyelmet.
A tájékoztató szerint a dohányzás egészségkárosító hatása általános, az egész emberi szervezetben kimutatható. A dohányosok relatív kockázata, azaz annak az esélye, hogy bizonyos betegségeket megkapnak, messze meghaladja a nem dohányzókét. Annak esélye, hogy egy 35 évnél idősebb dohányzó férfi tüdőrákban veszíti életét 22-szeres a nem dohányzókéhoz képest, a szájüregrák relatív rizikója pedig 28-szoros.