Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Testek is láthatatlanná válhatnak?

2008.05.19. 09:34
Eddig csak két dimenzióban működött a láthatatlanná tevő technológia, de egy kaliforniai kutató azt állítja, hogy laborjában már három dimenzióban is működik a módszer, sikerült eltérítenie a fényt. A tudományág specialistái egyelőre kételkednek abban, hogy ez lehetséges.

Az ezredfordulón kezdtek a fizikusok metaanyagokkal foglalkozni, azaz olyan matériákat létrehozni, amelyek képesek manipulálni az elektromágneses hullámokat, például a fényt. Amíg a természetes anyagokról visszaverődik a fény, ezért láthatóak, addig a metaanyagok eltéríthetik a fényt egy tárgyról, így az elméletileg láthatatlanná válik.

A metaanyagokat nanométeres nagyságrendű alkotóelemekből rakják össze úgy, hogy ezek periodikusan ismétlődjenek. A részecskék méretének kisebbnek kell lennie az elektromágneses hullám hullámhosszánál, így az homogénnek érzékeli a metaanyagot, a struktúra bizonyos részecskéi viszont eltéríthetik a hullámot.

A tudósok már készítettek fényt eltérítő anyagokat, de ezek mind laposak voltak, csak két dimenzióban működött a módszer. Most a kaliforniai Berkeley egyetem nanotechnológiai laboratóriumában dolgozó Jason Valentine azt állítja, hogy létrehozott egy háromdimenziós metaanyagot, amely képes a fény eltérítésére.

Valentine prizmája ezüst és magnézium-fluorid rétegekből áll, és a fényeltérítés állítólag az infravöröshöz közeli tartományban működik.

Optikai csalódás?

A németországi Karlsruhe egyetemen kutató Gunnar Dolling ugyanakkor kételkedik Valentine bejelentésében. Dolling korábban létrehozott kétdimenziós negatív indexű anyagot, amely a vörös és az infravörös tartományok határán működik. Szerinte Valentine azzal hibázott, hogy a prizma által más irányba terelt fény mérésére alapozza eredményét, holott ő már korábban kimutatta, hogy ez a módszer nem mutatja ki jól a metaanyagok valódi tulajdonságát.

Dolling szerint a hiteles eredményekhez meg kell mérni a fény sebességét az átviteli közegben. Valentine azt mondja, hogy egy jövőbeni publikációjában részletesebben ír a prizma tulajdonságairól.