Árpád
-2 °C
3 °C

Üstökössel randevúzni indul a Contour szonda

2002.06.28. 13:03
Hétfőn a floridai Cape Canaveralról emeli a magasba egy Delta II. hordozórakéta azt az amerikai űrszondát, amely az elkövetkezendő években a tervek szerint legalább két üstökössel találkozik, hogy újabb adatokat és fényképeket küldjön a Földre ezekről a rejtélyes égitestekről.
Az üstökösök több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt jöttek létre, és mintegy mélyhűtött állapotban tartalmazzák azokat az ősanyagokat, amelyek tüzetes vizsgálata révén a tudósok sok izgalmas kérdésre választ kaphatnak, egyebek között bolygórendszerünk kialakulását illetően.

Piszkos hógolyók

Az üstökösök egyetlen szilárd része a mag, amely mindössze néhány kilométeres jég- és sziklaelegy. A csillagászok piszkos hógolyóknak is nevezik őket. Ezek a sajátos égitestek igencsak megnyúlt pályán keringenek a Nap körül.

Amikor az üstökösmag a Nap közelébe érve felmelegszik, gázt és port lövell ki magából, és ennek eredményeként néhány 100 ezer kilométeres térrészt betöltő fénylő légkör, azaz kóma veszi körül. A Nap sugárnyomása, illetve a napszél mintegy megnyújtja ezt az üstökös-légkört, és ennek következtében alakul ki az egyes esetekben akár százmillió kilométert is elérő csóva, amelynek iránya ellentétes az üstökösnek Naphoz viszonyított mozgásával. Ez a jelenség olykor szabad szemmel is látható a Földről.

Vega magyar fejlesztéssel

Az üstökösök űrszondás vizsgálata a nyolcvanas évek közepén kezdődött. Az amerikaiak 1985-ben Giacobini-Zinner üstökös csóváján vezették keresztül ICE nevű szondájukat. A Szovjetunióból 1984-ben bocsátották fel a VEGA-1 és a VEGA-2 szondákat, amelyek 1986 márciusában immár testközelből készítettek felvételeket a Halley üstökösről és magjáról. A VEGA-programban magyar szakemberek is jelentős részt vállaltak. Az űreszköz több tudományos berendezése volt teljesen, vagy részben magyar fejlesztésű.

A 76 esztendő elteltével 1986-ban ismét Nap, és következésképpen Föld közelébe került Halley-t meglátogatta az európai Giotto szonda és két japán mesterséges bolygó is. A Giotto a Halley lefényképezése után 1992-ben egy másik üstökösnek is a közelébe került.

Fotó a magról

E téren eleddig a Deep Space 1 amerikai űrszonda hajtott végre tavaly egyedülálló bravúrt a Borelly üstökös magjának a lefényképezésével. A Deep Space 1 küldetésének az a pikantériája, hogy tulajdonképpen nem üstökös-kutatására indították útjára 1998 októberében. Fő megbízatása egy forradalmian új ionhajtómű tesztelése és még 11 űrtechnológiai újdonság kipróbálása volt. Miután ezzel végzett, döntöttek úgy, hogy a Borelly felé irányítják, hogy annak kómájába behatolva készítsen felvételeket a nyolc kilométer hosszú burgonya alakú magról. A Deep Space 1-nek sikerült 2200 kilométerre megközelítenie célpontját, kiváló minőségű felvételeket küldött haza, és ami nem várt öröm volt a földi irányítás számára: a szonda úgy hatolt keresztül az üstökös kómáján, hogy magból nagy sebességgel kiáramló részecskék nem tettek benne kárt.

Az amerikaiak hétfőn indítandó Contour szondájuk mellett - amelynek neve a Comet Nucleus Tour kifejezésből adódik - jelenleg egy másik olyan űreszközt is "utaztatnak", amelynek kizárólagos feladata az üstököskutatás: a Stardust (Csillagpor) 1999 februárjában indult útjára a Wild-2 üstökös felé. A szonda 2004 elején behatol a Wild-2 kómájába, kollektorai anyagot gyűjtenek, majd 2006-ban a Földre juttatja a rakományt.

Egy háztömbnyire az üstökös magjától

A Contour a tervek szerint 2003. november 12-én az Encke, majd 2006. június 19-én a Schwassmann-Wachmann 3 üstököst közelíti meg, immár jóval beljebb kerülve, 100 kilométeres távolságig jutva a maghoz. Elhaladva mellettük fényképeket készít róluk, illetve méréseket végez a kóma kémiai összetételéről. A felvételeken remélhetőleg 4 méteres nagyságú alakzatokat is ki lehet majd venni.

Az üstökösök vizsgálata az elkövetkezendő években várhatóan az űrkutatás egyik "sztárterülete" lesz. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2004 januárjában indítja Deep Impact nevű szondáját, amelynek az lesz a feladata, hogy a Tempel 1 üstökösbe becsapódva gyűjtsön adatokat a mag belsejéből. Az Európai Űrügynökség (ESA) pedig fél év múlva ereszti útjára a Rosetta szondát, amely 2011-től két éven át tanulmányozza a Wirtanen üstököst, és egy kisebb egysége megpróbál leszállni a magra.

A kutatások felgyorsítását egyes szakemberek már nemcsak a múlt faggatása miatt tartják fontosnak, hanem már azokra az időkre is előre gondolnak, amikor az ember bolygóközi térben tesz utazásokat. Sokan máris úgy vélik: ha az üstökösmag fagyott vizet tartalmaz, úgy a kométák egykoron majd egyfajta oázist jelenthetnek a világűr végtelen "sivatagát" járó vándorok számára.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?