Árpád
-2 °C
4 °C

Több százan élnek a csernobili tiltott zónában

2002.03.01. 12:29
Mintegy négyszázötvenen élnek továbbra is a csernobili atomerőmű körül kialakított tiltott övezetben, a Zónában, többnyire idős emberek. Az önkéntes visszatelepülők főként a saját kis gazdaságukban megtermelt és a közeli erdőkből kikerülő, sugárszennyezett élelmiszert fogyasztják.
Ezek az emberek tizenkilenc településen élnek, nyolcvanan közülük Csernobil városban - tájékoztatta Volodimir Holosa, a Zóna igazgatásával foglalkozó állami hivatal vezetője az Unian hírügynökséget.

Sugárszennyezett zöldséget termesztenek

A Zóna lakói Kijev megye ivankivi járásának lakónyilvántartásában szerepelnek, ott kapják a nyugdíjukat is. Hetente egyszer szállítanak számukra élelmiszert, kenyeret, vajat és más létfontosságú cikkeket. Az önkéntes visszatelepülők azonban főként saját kis gazdaságukban megtermelt és a közeli erdőkből kikerülő, sugárszennyezett élelmiszert fogyasztják. Meggyőződésük, hogy idegen földön, ahová kitelepítenék őket, sokkal több kár érné őket, mint a sugárszennyezett környezetben.

A Csernobil 4-es blokk a katasztrófa után

Többségük saját házába költözött vissza

Az önkéntes visszatelepülők rendszerint saját egykori otthonukban élnek, de vannak, akik a kitelepítés után üresen maradt jobb házakat foglalták el. Holosa elmondta: a visszatelepültek nem bűnözők, ugyanakkor volt rá eset, hogy a Zónában főként a szomszédos országokból érkező hajléktalanokat fogtak el, akik közül többen a rács mögött végezték. A csernobili övezetben mintegy négy és félezren dolgoznak, körülbelül ugyanennyi a 2000. december 15-én végleg leállított atomerőműben dolgozók száma is.

A csernobili atomerőmű 4. számú blokkjában 1986. április 26-án következett be robbanás. A baleset után a súlyosan szennyezett területek lakosságát kitelepítették. A Zónába eredetileg mintegy ezerháromszázan tértek vissza, de az 1992-es erdőtüzek idején többen ismét elhagyták egykori lakhelyüket.

A folyót védik a szennyezéstől

Volodimir Holosa újságírók előtt kizárta annak lehetőségét, hogy a Zóna közelében a talajvíz sugárszennyezetté váljék az esetleges árvizek következtében. Mint mondta, a Pripjaty folyó tiszta szakaszán épülő árvízvédelmi gátak munkálatainak 70 százalékát befejezték, így bizton állítható, hogy az izotópokkal szennyezett víz nem jut a folyóba. A Zónában 15, összesen 15,8 kilométer hosszúságú gát véd az áradástól.

A baleset utáni legnagyobb árvíz 1999-ben következett be, amikor felmerült a veszélye annak, hogy a megáradt Pripjaty folyó kimossa az izotópokat a erőmű környékéről és a Pripjaty-öböl korábban szárazon maradt területeiről. A katasztrófát hat ideiglenes mederelzárással sikerült megakadályozni.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?