Magyar idő szerint csütörtök hajnalban 25 éves története alatt 36-odszor indul az űrbe a Discovery, amely napelemeket, akkumulátorokat, egy rácsszerkezet-darabot és egy új lakót szállít a Nemzetközi Űrállomásra, az ISS-re.
Az STS-119-es kódjelű küldetés parancsnoka, Lee Archambault az amerikai légierő ezredese, több mint két hetet töltött már az űrben, ő volt a 2007-es STS-117-es számú küldetés pilótája. Most ő irányítja majd a Discoveryt a dokkoláskor és a leszálláskor, és ő a felelős azért a manőverért, amikor az űrsikló a kapcsolódás előtt hővédő pajzsát az űrállomás felé fordítja, hogy az ISS-en állomásozó űrhajósok lefényképezhessék. Erre azért van szükség, hogy a képeket elemezve felderítsék a pajzs esetleges sérülését, ami leszálláskor a Columbiáéhoz hasonló katasztrófához vezethet.
A mostani pilótának, Tony Antonellinek ez lesz az első űrutazása; a legénység tagja még Joseph Acaba és Richard Arnold (mindketten újoncok) Steve Swanson (egyszer már járt az űrben, két űrsétát is tett, most tesz majd még hármat), és John Phillips veterán asztronauta, aki több időt töltött a Földön kívül, mint a többiek összesen: 180 napot repült az űrben különböző küldetéseken.
A legénység hetedik tagja, Koicsi Vataka már harmadszor jár fent: ő a japán űrhivatal delegáltja, és az ország első űrhajósa lesz, aki hosszabb időt tölt majd az ISS-en. Vataka a következő küldetés végén, májusban vagy júniusban tér vissza a Földre. A japán asztronauta Sandra Magnust váltja az űrállomáson, aki november óta dolgozik az ISS-en. A két másik rezidens, az amerikai Michael Fincke és az orosz Jurij Loncsakov áprilisban tér vissza a Földre úgy, ahogy érkezett: az orosz Szojuzzal.
Olyan hosszú lesz, mint egy focipálya
A Discovery legénysége két hetet tölt majd az űrben, és ezalatt az idő alatt gyakorlatilag befejezik az űrállomás bővítését. Egy 14 tonnás, 14 méter hosszú rácsos elem behelyezésével véglegessé válik az űrállomás mérete. Az ISS gerincét képező szerkezet így 102 méteres lesz, olyan hosszú, mint egy futballpálya. Az űrállomáson a bővítés után egyszerre hat űrhajós tartózkodhat majd, akár már májustól. Ehhez az kell, hogy sikerüljön üzembiztos állapotba hozni azt a víztisztító berendezést, amely az űrhajósok izzadságából és vizeletéből készít ivóvizet. A rendszert a legutóbbi, novemberi küldetéskor telepítették, de nem működik megbízhatóan.
A Discovery magával visz még 300 millió dollár értékű napelemet is - az ISS eddig összesen 100 milliárd dollárjába került a felépítésében és működtetésében részt vevő 16 országnak (Magyarország nincs köztük). Az Egyesült Államok a tervek szerint jövőre berekeszti az űrsiklóprogramot, és az Orion űrhajóra koncentrál, amely 2015-ben hagyhatja el először a Földet, és 2020-ban a Holdat is elérheti.
Colbert kiütötte Xenut
A várva várt hármas modult (Node 3), amelynek kupolája örökpanorámát biztosít az űrhajósoknak a világűrre, csak decemberben viszi magával az ISS-re a az amerikai űrsiklóflotta másik tagja, az Endeavour.
A NASA szájtján a modul nevéről indított szavazáson az előre megadott négy lehetőség közül (Earthrise, Legacy, Serenity, Venture) 79%-kal a Serenity vezet, ami egy rövid életű scifi tévésorozatban, a Fireflyban szereplő űrhajó neve. A javasolható nevek között egy ideig Xenu, a szcientológusok gonosz űrlénye állt az első helyen, de őt mostanra letaszította a trónról Stephen Colbert, aki mindenáron szeretne elneveztetni magáról valami fontosat. Mint bizonyára emlékeznek rá, a humorista-műsorvezető 2006-ban felszólította nézőit, hogy szavazzanak rá a magyarországi hídelnevezési versenyben, és majdnem sikerült is elérnie, hogy róla nevezzék el az új Duna-hidat, amiből végül Megyeri híd lett.