A DNS felfedezője gyógyítaná a butaságot

2003.03.03. 12:26
Ötven évvel a DNS szerkezetének felfedezése után a kutatás egyik résztvevője hatalmas vihart kavart azzal a bejelentésével, miszerint a butaság egy genetikai eredetű betegség, amelyet meg kell gyógyítani. James Watson véleménye szerint azokat a géneket is módosítani lehet, amelyek a szépségért felelősek.
James Watson és Francis Crick biológusok 1953. február 28-án fedezték fel a DNS-struktúráját. Ekkor derült fény a genetikai információk öröklődésének menetére, amely mára forradalmasította a biológiát és a gyógyszerészetet.

A brit Channel 4 számára elkészített dokumentumfilm-sorozatban Watson kifejtette véleményét: szerinte az alacsony intelligencia egy örökölt rendellenesség. Szerinte a molekuláris biológusoknak kell kifejleszteniük olyan génterápiákat, amelyek segítségével leszámolhatunk a butasággal. Watson, aki jelenleg a New York-i Cold Springs Harbour Laboratory elnöke, úgy véli, hogy a valóban butáknál betegségről lehet beszélni. Szerinte annál a tíz százaléknál, amelynek még az általános iskolában is problémáik vannak - az általános vélekedéssel szemben -, nem a szegénység okozza a nehézségeket. Ő ezen a tíz százalékon szeretne segíteni.

A rondaság is kezelhető

Watson nemcsak a butákon, a csúnyákon is segíteni szeretne. Elképzelései szerint azokat a géneket is lehet módosítani, amelyek a szépségért felelősek. Bár elmondása szerint az emberek többsége szörnyűnek tartaná, ha minden lányt gyönyörűvé tennének, ő támogatja ezt a törekvést.

Nem elfogadhatók Watson javaslatai

Nikolas Rose, a London School of Economics bioetikai szakértője az állítja, hogy a Watson által elképzelt genetikai tervezés nem kivitelezhető, mert ezeket a jellemvonásokat több gén befolyásolja. "Ezek a provokatív megállapítások jellemzőek James Watsonra" - mondta Rose a New Scientist-nek. Szerinte ezek a kijelentések szórakoztatóak, de korántsem vehetők komolyan, ha figyelembe vesszük, hogy mit kellene tenniük a génkutatóknak.

Steve Jones génkutató, a University College London munkatársa szintén bolondosnak tartja Watson szépséggel kapcsolatos kijelentéseit, már csak azért is, mert a szépség szubjektív. Ugyanakkor hozzátette: az intelligenciával kapcsolatos megállapítás már egy fokkal kisebb ostobaság. "Nem kérdés, hogy Watson szeret idegesíteni másokat, de nem bolond." - mondta Jones. A génkutatók valóban segíthetnek az olyan rendellenességektől szenvedő embereken, mint például a phenylketonuria és fragilis X-szindróma, amelyek hatással vannak az intelligenciára.

David Dugan, a sorozat producere elmondta, hogy a filmben Watson meglátogat egy olyan családot, amelyben a szülők ugyanolyan nagyra tartják Down-kóros gyermeküket, mint a nem Down-kóros gyermeküket. Dugan szerint a kutató nézetei a saját gyermekével kapcsolatos családi élményeiből fakadnak, a fia ugyanis egy skizofréniát okozó mentális betegségtől szenved.



  • Tippek
  • Árfolyam