Gyógyító műanyagok

A sokat ígérő szerves polimerek az N-halaminok csoportjába tartoznak, közös jellemzőjük a halogéntartalom (gyűjtőnevük első fele is innen származik), ami esetünkben az aktív klór-ion. Ez a klór-ion a kórokozókkal közvetlen érintkezésbe kerülve elpusztítja nemcsak a baktériumokat, hanem a gombákat és vírusokat is, a klórtartalmú fertőtlenítőszerek analógiájára. Az anyagot polisztirénbe ültetve, gumitulajdonságú, rugalmas eszközök, orvosi gumikesztyű, óvszerek, fogkefe, gyerekjátékok állíthatók elő, amelyek meggátolják a felszínükön megtapadt kórokozók továbbterjedését.

Egy másik kísérletsorozatban a hagyományos kemoterápiára nem reagáló petefészek daganatból származó tumorsejtek kontrollálatlan szaporodása 80-97%-ban gátlódott korszerű antbiotikummal kezelt N-halamin közegben. A jelenségre egyszerűen nincs elfogadható magyarázat, a kutatókat arra sarkallja, hogy arzént, bizmutot, egyéb sejtmérgeket tartalmazó polimerekkel a kísérleteket megismételjék.

A harmadik - nem kevésbé reménykeltő - alkalmazás a sérült perifériás idegpályák ingerületvezető képességének és folytonosságának a helyreállítása. Leginkább végtagsérülések során gyakran szakadnak el a hosszú idegpályák, a kiesett érző-mozgató funkciók teljes kiesését okozva. A sebészi rekonstrukció nemritkán csak az idegvégződések közelítését, a regeneráció lehetőségét képes megteremteni, esetleg átültetéssel pótolja a hiányzó részt. Rágcsálókon végzett kísérletek során a 10 millimétert is elérő hiány környékére az elektromosságot jól vezető polimert cukormolekulával kezelve, az erek és az idegek 4-6 héten belüli regenerációját és újraegyesülését figyelték meg.

A szenzációszámba menő kutatási eredmények pillanatnyilag a jövő ígéretei, rutinszerű alkalmazásukra optimális esetben is évek sorát kell várni, az állatkísérletek humán megismétlése ellenőrzött klinikai körülmények mellett is nyilvánvaló kockázatot hordoz. A kezdeti eredmények mégis, a módszer újdonsága okán, jogos reményeket ébresztenek.