A megkérdezett emberek kereken 3,7 százaléka a gén kettős mutációját mutatta. Ez a bizonyos gén a FAAH enzim kódolásáért felelős, amely az endogén (szervezeten belül képződő) cannabinoidok inaktívvá tételét végzi. Az endogén cannabinoidok ugyanazokra a neuroreceptorokra hatnak, mint a marihuána pszichoaktív komponensei.
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ez az enzim szerepet játszik a kábítószertől való függőségben. Roger Pertwee, az aberdeeni egyetem neurofarmakológus professzora úgy véli, hogy a genetikai mutációban szenvedő emberek több cannabinoidot igényelnek a feldobottság érzésének eléréséhez, mint akiknél nem jelentkezik a genetikai elváltozás
A kutató szerint a kábítószerrel való visszaéléses esetek 40-60 százaléka genetikai problémákra visszavezethető. A Scripps intézet DNS vizsgálatai szerint a drogfüggők 16 százalékánál jelentkezett a genetikai mutáció. Ezzel szemben az alkohol- és kábítószer-problémával nem küzdő személyek közül csak 4 százalék rendelkezett a kétféle hibás génmutációval.
A kutatócsoport ugyan megtalálta a drogokkal való visszaélések és a génhiba közötti összefüggést, de az amerikai tudományos akadémia szakmai lapjában (Proceedings of the National Academy of Sciences) azzal érvelnek, hogy esetleg az eredmények más interpretációja is létezhet. A Scripps intézet kutatói azt remélik, legalább arra fényt deríthetnek, az emberek közül kiket fenyeget erősebben a drogfüggőség.