Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Hamis emlékeket adtak kísérleti egereknek

2012.03.27. 18:17
Régóta ismert tény, hogy az agy bizonyos régióinak stimulációja hatással lehet a viselkedésre, sőt, az emlékekre is. A Scripps Research Institute kutatói egereken végzett kísérletek során vizsgálták, hogy aktiválhatók-e az agyban hamis emlékek, és az idegsejtek manipulációjával módosíthatók-e az asszociációs készségek. Kísérletük meglepő eredményt szült, ami új megoldásokat hozhat a mentális rendellenességek kezelésében.

A képzelet komoly mértékben befolyásolhatja a memóriát, az idegkutatók pedig egyre alaposabban ismerik a kettő közti kapcsolatot. A Scripps Research Institute kutatói laboratóriumi egereken végzett kísérletek során módosították az állatok emlékezetét. Az idegsejtek manipulációjával sajátos, hibrid emlékképeket plántáltak az egerek agyába, ami az átélt élményeket és az ehhez kapcsolódó érzéseket sajátos kontextusba helyezte. A kutatás új utakat nyithat a poszttraumatikus stressz szindróma vagy a szkizofrénia kezelésében, mivel az eljárás alkalmas a hamis és a valós emlékképek manipulálására.

A kísérlet során a kutatók genetikailag módosítottak néhány egeret. Az állatok idegsejtjeibe új receptorokat ültettek; normális esetben csak a szenzorális élmények befolyásolhatják. A Scripps által kidolgozott DREADD (Designer Receptor Exclusively Activated by Designer Drug – kizárólag dizájner drogok által aktivált dizjáner receptor) receptorral a kutatócsoport manipulálhatta az állat félelemérzetért felelős agyközpontját.

Ott fog félni, ahol nem is járt

Az egeret arra kondicionálták, hogy féljenek, ha a tesztkamra egy bizonyos területére, az A szegmensbe lépnek; a kutatók ilyenkor aktiválták a félelemérzet kiválasztásáért felelős receptorokat. Amikor az állat átment a tesztkamra másik területére – a B szegmensbe –, a kutatók vegyületekkel szabályozták, hogy ismét ugyanaz a félelemérzet öntse el, mint az A szegmensben. A tudósok megfigyelték, hogy az egér ennek hatására úgy viselkedett, mintha hibrid memóriája lenne: a kutatók képesek voltak reaktiválni az egér korábbi tapasztalatait, még akkor is, ha az állat nem a félelmet kiváltó helyszínen tartózkodott.

A Scripps csapata jelenleg az idegsejt-manipuláció finomításán dolgozik: céljuk, hogy a memória egyes részeit teljesen ki tudják kapcsolni. Ezzel a beavatkozással az is elérhető lenne, hogy a kísérleti egerek azt higgyék, a félelmet keltő helyen vannak, miközben valójában máshol vannak.

Szkizofréniát is gyógyíthat?

A Scripps kutatói szerint a kísérletek komoly áttörést hozhatnak az orvostudományban; az biztosnak tűnik, hogy az eljárás az emberek egészségére is hatást gyakorolna. A mentális zavarok – például a szkizofrénia – többnyire a hamis emlékekkel vagy a bénító, indokolatlan félelemérzettel hozhatók összefüggésbe. Egy olyan gyógyszer, ami mindezt képes kordában tartani, egészségesebb életvitelt garantálna a mentális rendellenességektől szenvedő betegeknek.