Tíz kelet-ázsiai iskolásból kilenc rövidlátó

A diákok 90 százaléka szenved miópiától, vagyis hétköznapi kifejezéssel élve rövidlátó Kelet-Ázsia országaiban – mutatta ki egy átfogó vizsgálat, ami Kínában, Tajvanon, Japánban, Szingapúrban és Dél-Koreában mérte fel az iskoláskorúak látásának állapotát. A szám annak tükrében riasztó főleg, hogy Európában ez az arány 20-30 százalék között mozog. A felmérés szerint a gyerekek 10-20 százalékánál különösen súlyos a miópia, ami felnőtt korukra komoly látáskárosodásiga, szélsőséges esetben vakságig is juthat.

A rövidlátás elsősorban örökletes probléma, de a kialakulásához nagyban hozzájárulhatnak a környezeti tényezők is, főleg gyerekkorban, mint a szem erőltetése rossz fényviszonyok között, vagy a kevés természetes napfény. A napfény hatására termeli ugyanis a szervezetünk a dopamin nevű neurotranszmittert, ami a szemgolyó fejlődésében nagy szerepet játszik.

A jelenségnek a kutatók szerint nem genetikai okai vannak, ezt támasztja alá, hogy Szingapúrban három különböző etnikumhoz tartozó (indiai, maláj, kínai) csoportokban is kimutatták a rövidlátók arányának növekedését az 1996-os adatokhoz képest. Az Ausztráliában tanuló kínai egyetemisták körében azonban jóval alacsonyabb volt a rövidlátók aránya, mint az otthon élő kortársaiknál, ahogyan a fehér bőrű ausztrálok körében is alacsonyabb volt ez, mint az európai átlag. Ausztrália híres a nagyon sok napsütésről, és a kutatók szerint ez lehet az egész jelenség gyökere.

A kelet-ázsiai kultúrában a diákok óriási nyomás alatt állnak, minél magasabb szintű iskolába járnak, annál inkább elvárás az a család felől, hogy a legjobbak között teljesítsenek. Ezért jellemző az ázsiai gimnazistákra és egyetemistákra, hogy nagyon sokat tanulnak a könyvek felett görnyedve, feláldozva a szabadidejük nagy részét. Az ausztrál kutatók munkája most ennek a sztereotípiának az igazát látszik bizonyítani.