A náthavírusnak kitett szülők közül kevesebben betegszenek meg, mint nem gyerekes kortársaik közül, az összefüggés ráadásul független meglévő immunitásuktól. A meglepő eredményre amerikai kutatók jutottak, akik munkájukról a Psychosomatic Medicine című szakfolyóiratban számoltak be. A pittsburgh-i Carnegie Mellon Egyetem munkatársai szerint a jelenséget a szülők és nem szülők közötti pszichológiai vagy viselkedési eltérések magyarázhatják.
Tanulmányukban nyolcszáz egészséges önkéntes adatait elemezték, akik vállalták, hogy rhinovírusoknak, a nátha vagy megfázás vírusának teszik ki őket. A vírusokat orrcseppek segítségével juttatták be a résztvevők szervezetébe. A kutatók ezután összevetették, hogy a szülők és a nem szülők milyen arányban betegedtek meg. Kiderült, hogy a szülőknél 52 százalékkal kisebb eséllyel jelentkeztek a klasszikus megfázásos tünetek, mint a nem szülőknél.
Először azt feltételezték a szakemberek, hogy gyerekeik közreműködésével szereztek immunvédettséget a szülők, ezt azonban a vérvizsgálatok nem igazolták. A teszt indulásakor ugyanis azt is megmérték, hogy a rhinovírus elleni antitestek szintje mekkora az önkéntesek vérében. A szülők attól függetlenül betegedtek meg kisebb valószínűséggel a náthavírustól, hogy a védő antitestek szintje mekkora volt náluk.
Korcsoportok szerint elemezve az adatokat az derült ki, hogy egyedül a legfiatalabb, 18-23 éves szülőkre nem volt érvényes a védőhatás, ők ugyanolyan arányban betegedtek meg, mint nem szülő kortársaik.
A többgyerekes szülőknél kifejezettebbnek bizonyult a védőhatás, amely azonban független volt attól, hogy még otthon lakó gyerekei voltak-e az illetőnek, vagy már elköltöztek otthonról. Nem jelentett különbséget a védőhatásban az, hogy házasságban vagy azon kívül élt-e a szülő.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
