Frigyes
18 °C
24 °C

A mosoly a boldogtalannak is segít

2012.07.31. 10:56

Tudományos módszerekkel ellenőrizte a mosoly stresszoldó hatását a Kansasi Egyetem két pszichológusa, Tara Kraft és Sarah Pressman. A két kutató annak akart utánajárni, mennyi valóságtartalma van a „mosolyogj, és a világ visszamosolyog rád” típusú bölcseleteknek, vagyis hogy a mosoly szerepe több-e a boldogság nonverbális jelzésénél.

Fotó: . /

A mosolynak nem egy fajtája van, de ez nem új eredmény. A kutatók több tucat külön típust tudnak megkülönböztetni, de alapvetően kétfelé bontják a mosolyt: egyszerű mosolyra, amikor csak a száj körüli izmok működnek, és az őszinte vagy Duchenne-mosolyra, amikor a száj sarkának megemelkedéséhez szükséges nagy járomcsonti izmon kívül a szem körüli izom is aktivizálódik. Ez utóbbi megemeli az arcvonalakat és összehúzódása ráncokat formál a szem körül is. Sok kutató szerint a Duchenne-mosoly utal a spontán mosolyra, mert a legtöbb ember nem képes akaratlagosan mozgatni a szem körüli izom külső részét.

Korábbi kísérletekből már az is ismert, hogy a pozitív érzések segítenek a stresszes helyzetekben, és hogy a mosoly pozitívan befolyásolja az ember hangulatát. A kansasi kísérlet egyedülálló módon azt vizsgálta meg, pontosan milyen hatással van a mosoly a stresszre. A kutatásban résztvevő 169 önkéntest két szakaszban vezették be a kísérletbe. Az első lépés az volt, hogy három csoportra osztották őket, és megtanították, melyik arckifejezésre lesz szükségük: semleges, sima mosolygós vagy Duchenne-mosolyos arcra. Az első csavar a kísérletben az, hogy az emberek felének nem mondták, hogy mosolyogniuk kell. Náluk úgy alakították ki a mosolygós arckifejezést, hogy egy bizonyos módon kellett a szájukban tartani egy evőpálcikát. A helyes mosoly betanítása után következett a második szakasz.

Fotó: Stockfresh

Az evőpálcikával a szájukban különböző fokban mosolygó embereknek olyan feladatokat adtak, amik tudtukon kívül stresszhelyzetbe hozták őket. Az egyik feladatban az alanyoknak a nem domináns kezükkel kellett összekötni egy csillag csúcsait úgy, hogy a pontokat csak tükörből láthatták. A másik feladatban a résztvevőket arra kérték, hogy az egyik kezüket merítsék jéghideg vízbe. Az alanyok mindkét feladat közben a nekik megtanított módon kellett tartsák az evőpálcikát, hogy arcizmaik a megfelelő helyzetben legyenek. A kutatók folyamatosan mérték az alanyok pulzusát és a stressz szintjét.

Az eredmények alapján a mosoly befolyásolhatja a fizikai állapotunkat: a mosolygásra utasított vagy késztetett részvevők mérhetően jobban bírták a terhelést a semleges arckifejezésű társaiknál. A Duchenne-mosolyos csoport volt az, ahol a legkevésbé emelkedett a pulzus és a stressz a feleadatok során. Érdekesség, hogy azok, akik csak a szájukban tartott pálcika miatt mosolyogtak, nem teljesítettek sokkal rosszabbul azoknál, akik tudtak arról, hogy mosolyogniuk kell. Ez utóbbi tapasztalat végképp arra utal, hogy a mosolygás akkor is segíthet a stressz leküzdésében, ha valójában nem vagyunk boldogok.

Fotó: Stockfresh

„Legközelebb, amikor valamilyen nehéz helyzetbe kerül, például ül a dugóban ácsorgó autójában, érdemes mosolyogni egy kicsit” – tette hozzá az eredményekhez Pressman, aki szerint a mosoly nemcsak a hangulatunkat javítja, de a szívünk és az egészségünk védelmét is szolgálja