Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A mosoly a boldogtalannak is segít

2012.07.31. 10:56

Tudományos módszerekkel ellenőrizte a mosoly stresszoldó hatását a Kansasi Egyetem két pszichológusa, Tara Kraft és Sarah Pressman. A két kutató annak akart utánajárni, mennyi valóságtartalma van a „mosolyogj, és a világ visszamosolyog rád” típusú bölcseleteknek, vagyis hogy a mosoly szerepe több-e a boldogság nonverbális jelzésénél.

Fotó: . /

A mosolynak nem egy fajtája van, de ez nem új eredmény. A kutatók több tucat külön típust tudnak megkülönböztetni, de alapvetően kétfelé bontják a mosolyt: egyszerű mosolyra, amikor csak a száj körüli izmok működnek, és az őszinte vagy Duchenne-mosolyra, amikor a száj sarkának megemelkedéséhez szükséges nagy járomcsonti izmon kívül a szem körüli izom is aktivizálódik. Ez utóbbi megemeli az arcvonalakat és összehúzódása ráncokat formál a szem körül is. Sok kutató szerint a Duchenne-mosoly utal a spontán mosolyra, mert a legtöbb ember nem képes akaratlagosan mozgatni a szem körüli izom külső részét.

Korábbi kísérletekből már az is ismert, hogy a pozitív érzések segítenek a stresszes helyzetekben, és hogy a mosoly pozitívan befolyásolja az ember hangulatát. A kansasi kísérlet egyedülálló módon azt vizsgálta meg, pontosan milyen hatással van a mosoly a stresszre. A kutatásban résztvevő 169 önkéntest két szakaszban vezették be a kísérletbe. Az első lépés az volt, hogy három csoportra osztották őket, és megtanították, melyik arckifejezésre lesz szükségük: semleges, sima mosolygós vagy Duchenne-mosolyos arcra. Az első csavar a kísérletben az, hogy az emberek felének nem mondták, hogy mosolyogniuk kell. Náluk úgy alakították ki a mosolygós arckifejezést, hogy egy bizonyos módon kellett a szájukban tartani egy evőpálcikát. A helyes mosoly betanítása után következett a második szakasz.

Fotó: Stockfresh

Az evőpálcikával a szájukban különböző fokban mosolygó embereknek olyan feladatokat adtak, amik tudtukon kívül stresszhelyzetbe hozták őket. Az egyik feladatban az alanyoknak a nem domináns kezükkel kellett összekötni egy csillag csúcsait úgy, hogy a pontokat csak tükörből láthatták. A másik feladatban a résztvevőket arra kérték, hogy az egyik kezüket merítsék jéghideg vízbe. Az alanyok mindkét feladat közben a nekik megtanított módon kellett tartsák az evőpálcikát, hogy arcizmaik a megfelelő helyzetben legyenek. A kutatók folyamatosan mérték az alanyok pulzusát és a stressz szintjét.

Az eredmények alapján a mosoly befolyásolhatja a fizikai állapotunkat: a mosolygásra utasított vagy késztetett részvevők mérhetően jobban bírták a terhelést a semleges arckifejezésű társaiknál. A Duchenne-mosolyos csoport volt az, ahol a legkevésbé emelkedett a pulzus és a stressz a feleadatok során. Érdekesség, hogy azok, akik csak a szájukban tartott pálcika miatt mosolyogtak, nem teljesítettek sokkal rosszabbul azoknál, akik tudtak arról, hogy mosolyogniuk kell. Ez utóbbi tapasztalat végképp arra utal, hogy a mosolygás akkor is segíthet a stressz leküzdésében, ha valójában nem vagyunk boldogok.

Fotó: Stockfresh

„Legközelebb, amikor valamilyen nehéz helyzetbe kerül, például ül a dugóban ácsorgó autójában, érdemes mosolyogni egy kicsit” – tette hozzá az eredményekhez Pressman, aki szerint a mosoly nemcsak a hangulatunkat javítja, de a szívünk és az egészségünk védelmét is szolgálja