Gyárfás
16 °C
29 °C

Ezért ne fürödjön bányatóban

2012.08.02. 11:31
Bár sokan nehezen fogadják el, a legtöbb bányatóban nem véletlenül nem lehet fürdeni, a hatóságok nem véletlenül vezették be a tiltást: ezek a mesterséges vizek jóval több veszélyt rejtenek az ellenőrzött strandoknál. Hirtelen mélyülnek, nem higiénikusak és vízimentő-szolgálatot sem teljesít senki a partjainál.

A bányatavak kis vízfelületű, de akár tíz méternél is mélyebb, hirtelen mélyülő, emberi tevékenység által létrehozott mesterséges állóvizek, ezzel az úgynevezett kopolyák közé tartoznak. Ezek a tavak biológiai szempontból zárt egységet alkotnak, ezért ha szennyeződés éri őket, akkor az a lebomlásig ott is marad – egy ilyen bányatóban nem higiénikus fürdeni. Ráadásul ezen tavak nagy részének vízminőségét hivatalosan nem is ellenőrzik.

Mivel mesterséges vizekről beszélünk, amelyek ipari tevékenység melléktermékeként jöttek létre, az ilyen tavak fenekén gyakran maradnak a bányászatból származó, gyakran éles tárgyak, bányagépek, drótkötelek. Ezek általában nem láthatóak, mivel az ilyen vizekben többnyire nem jók a látási viszonyok. És mivel hivatalosan nem kijelölt fürdőhelyekről van szó, nincs elsősegélynyújtás sem.

A Lupa-szigeti bányató Budakalászon
A Lupa-szigeti bányató Budakalászon
Fotó: Kovács Attila

Ugyan léteznek kijelölt bányatavak, amelyekben lehet fürdeni, néhányban pedig csak vízisportolni, a legtöbb helyen tiltott mindenféle fürdőzés. Az engedélyezett helyek meglátogatása előtt is érdemes elolvasni a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 10 vízparancsolat a bányatavakhoz című, bányatavak veszélyeit rendészeti szempontból összefoglaló írását.

Kiszámíthatlan

Tarr Mihály, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesület szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy a bányatavak azért veszélyesek, mert kiszámíthatatlan mederviszonyokkal rendelkeznek, hiszen ezekből a tavakból általában hatalmas markolókkal vájták ki a kavicsot, emiatt óriási lyukak vannak a meder alján, és nagyon hirtelen mélyülnek.

A szóvivő szerint ezért arra sem lehet számítani, hogy ha valaki beindul a tóba, szépen lassan, fokozatosan fog mélyülni a víz, mint a Balatonban. A fürdőző egyik pillanatról a másikra egy függőleges falnál találhatja magát, és ha erre nincs felkészülve, pillanatok alatt elmerülhet.

A másik legfontosabb ok, amiért ezek a képződmények különösen veszélyesek, az a mélységéből adódóan víz hőmérsékletbeli jelentős eltérése. Tarr szerint egy bányató átlagos mélysége a legtöbb esetben lényegesen meghaladja a tíz métert, ezért könnyen elképzelhető, hogy a felső rétegben nagyon kellemes hőérzet mellett úszhat a strandoló, „mígnem valamiért lejjebb engedi a lábát és mondjuk egy méter hatvan centiméter mélyen már akár tíz fokkal hidegebb is lehet a víz˝.

Bányató a Pest megyei Pócsmegyer határában
Bányató a Pest megyei Pócsmegyer határában
Fotó: H. Szabó Sándor

Innentől kezdve egy másodperc alatt beállhat egy lábgörcs, amit ha nem tud megfelelően kezelni az illető, nem tudja mit kell ilyen esetben tennie, akár meg is fulladhat, akkor is, ha tud úszni. Elég az is, ha valaki csak lebukik a víz alá, mert éppen búvárosat játszik – így is könnyen kerülhet olyan hideg vizű rétegbe, amire nincsen felkészülve a szervezete.

Görcs, örvény, hínár

A legtöbb esetnél, ami az embert váratlanul éri, arra kell figyelnie, hogy ne essen pánikba, folyamatosan legyen ura saját magának – mondta Tarr Mihály. Ha valakinek begörcsöl a lába, akkor nem megijedni kell, hanem felfeküdni a vízre. Tény, hogy fájdalommal jár az izomgörcs, de magától elmúlik, ha nem is néhány másodperc, de egy perc alatt. Ha pedig valaki tudja, hogyan kell a vizen lebegni, akkor ezt az időt mozdulatlanul is el tudja tölteni, ezután pedig a lehető legközelebbi parton biztonságos helyet kell keresni. Ez persze nem vonatkozik arra az esetre, ha a szív görcsöl be – többek között ezért nem érdemes felügyelet nélküli, tiltott helyen fürdeni.

A szóvivő szerint mindenféle szabad vízben úszáskor fel kell készülni arra, hogy bármilyen nem várt esemény történhet. Nagyon sokan irtóznak például a hínártól – ha egy ilyen fürőző belekeveredik a növénybe, megijed, rosszul vesz levegőt, vagy éppen beszippant egy adag vizet, könnyen végzetes helyzetbe kerülhet.

Egy esetleges örvénybe kerülve is az a legfontosabb, hogy ne pánikoljunk. „Egy nagy levegővel meg kell várni, míg az embert ledobja és visszahozza az örvény. Az örvény egy olyan tölcsér, amelynek egyik része szívja, másik része pedig kidobja azt amit leszívott. Tehát egy spirál alakban lefele, majd spirál alakban felfele mozgó víz. Meg kell várni, hogy az örvény lerendezze ezt saját magától. Ez nem tart tovább 20-25 másodpercnél, ezt ki lehet bírni˝ – tanácsolja Tarr Mihály.

A vízimentők egyesületének szóvivője szerint a legfontosabb, hogy aki strandol, ne ilyen helyeken tegye, tehát ne bányatavakban, vagy ott, ahol akár örvények is előfordulhatnak. Tarr szerint a legtöbb ilyen típusú baleset elkerülhető lenne egy kis odafigyeléssel.