Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Mennyi a méreg az idei dinnyében?

2012.08.10. 14:54
Ha elfogadtuk, hogy a Balaton vízszintje rendszeresen változik, és ha megnyugodtunk, hogy a vízbe nyugodtan bele lehet menni, mert mikrobiológiailag kifogástalan, akkor már csak egy dolog hiányzik a nyaraláshoz: egy jó szelet dinnye. De vajon nyugodtan falatozhatunk, vagy benfluralin-hegyeket és tiametoxam-halmokat eszünk meg minden egyes túlpermetezett dinnyével?

A dinnyék növényvédőszer-tartalmának ellenőrzésével folytatódott az Index civilkontroll-sorozata. A vizek állapotának felméréséhez hasonlóan ezúttal is a Wessling Kft budapesti laboratóriumának segítségét kértük ahhoz, hogy a tervszerűen találomra vásárolt gyümölcsöket bemérve kiderüljön, milyen veszélye lehet annak, ha az ember a nyár egyik legfontosabb sportjának, a dinnyezabálásnak hódol.

A mintavétel

A vizes teszthez hasonlóan most is próbáltunk minél szélesebb spektrumot vizsgálni, de hamar kiderült, hogy ezúttal nem tudjuk majd olyan könnyen azonosítani az egyes kategóriák határait. Az már a teszt tervezésénél nyilvánvaló volt, hogy a magyar vs. import, illetve a kereskedelmi láncok vs. kisboltok lesz a két fő irányvonal, ám végül összemosódott a négy kategória.

DSCN4498
Fotó: Wessling Hungária Kft

Nem volt ugyanis teljesen egyértelmű a vásárolt dinnyék származása. A vásárlás idejére (július közepén) hirtelen eltűntek az addig mindenhol általánosnak mondható, vállaltan spanyol és görög eredetű görögdinnyék, és mindenhol hatalmas MAGYARORSZÁG feliratú papírkonténerekből árulták a zöld vagy csíkos héjú gyümölcsöket. Módosítottunk tehát az eredeti felvetésen, és három kategóriát állítottunk fel: azt szerettük volna, ha a laborban biztosan magyar, feltehetően magyar, illetve biztosan külföldi dinnyéket vizsgálnak meg a növényvédőszer-maradékokat kereső szakemberek.

A magyar dinnye szülőföldje valaha Csány volt, ezért az tűnt a legkézenfekvőbbnek, ha egy, a magyar dinnyetermesztés hagyományos értékeit őrző termelőtől vásárolunk. Csányban kiderült, hogy rossz helyen járok, ha a magyar dinnyetermelés oroszlánrészét adó földeket keresem, de azért kaptam egy szép dinnyét, ami biztosan magyar és biztosan nem tökbe oltott volt, és a növényvédelmi szempontból elengedhetetlen mennyiségű vegyszeres kezelésen is átesett.

Csányból indulva jött a nagy hipermarket-kör, az alább látható táblázatban részletesen szerepel, hol milyen dinnyét sikerült vásárolni. Ekkor szembesültem a ténnyel, hogy a vásárlás napjaiban kipattanó dinnyekartell-ügy miatt még akkor sem találok majd kiskereskedelmi forgalomban vállaltan import forrású dinnyét, ha nem mondom el vásárláskor, hogy honnan jöttem, és milyen véget is ér majd a gyümölcs. A magyar hipermarket-választék kipipálása után az egyetlen reményem a Nagybani piac maradt, ahol második nekifutásra sikerült is igazi, hamisítatlan macedón, illetve görög görögdinnyéhez jutnom, meglehetősen jutányos áron, és ehhez csak az kellett, hogy fél négykor keljek. Ekkor azért már kezdett picit zavarni, hogy vettem száz kiló dinnyét, és egy falatot sem ettem belőle.

Kromatográfia-tömegspektroszkópia

A megvásárolt gyümölcsökre két végzet várt. Egyrészt a videós kollégák letesztelték, hogy ki mennyire ismeri fel a magyar dinnyét (a meglepő eredmény itt látható), másrészt a Wessling laborosai kíméletlenül ledarálták a hozzájuk kerülő mintákat. Hamar kiderült, hogy a vizes próbálkozáshoz képest ezúttal technikai okok miatt nem sikerült a hivatalos szabályozásnak megfelelő módszerrel mintát vennem.

DSCN4522
Fotó: Wessling Hungária Kft

Én ugyanis csak egy-egy dinnyét vettem, az akkreditált mintavevők viszont hat-nyolc darabot is kivesznek egyetlen szállítmányból. Ennek érthető oka van: a termelők nagy földterületen foglalkoznak dinnyével, és az egyes termések szermaradék-tartalma igen eltérő lehet, így ahhoz, hogy ezt lefedje a vizsgálat, egy darab gyümölcsnél több kell egy-egy helyszínről. Eperből elég lett volna egy kiló, a jóval nagyobb termetű dinnyénél kicsit bonyolultabb a helyzet. Szerencsére nálunk ilyen kis mintában sem volt kiugró adat – de ne fussunk ennyire előre. Ott tartottunk, hogy a dinnyét kíméletlenül ledarálják.

Méghozzá mosás vagy pucolás nélkül, héjastól, magostól megy minden a gépbe. Ebből a pépből aztán kisebb porciókra osztott, speciális oldatot készítenek, amit már bele lehet tenni a varázslatosan hangzó folyadék- vagy gázkromatográf/tömegspektrométer detektorba.

DSCN4542
Fotó: Wessling Hungária Kft

Itt aztán nagyjából ugyanaz történik, mint amit a Helyszínelőkben lát az ember, csak kevesebb a környéken lófráló napszemüveges. Egy, amúgy a vér alkohol-, vagy a vizelet kábítószertartalmának megállapítására is használható gép megvizsgálja a mintákat, és az eredményekből elkészül egy a táblázat, ami esetünkben megnyugtatóan egyhangú  – a vizsgálatra beadott minták ugyanis származástól, forgalmazási helytől függetlenül mind megfeleltek. Ráadásul nem is akárhogy.

A gép elől nem lehet elbújni

„Különbséget kell tenni az ilyenkor használt maximálisan megengedett szermaradék (MRL) és az úgynevezett egészségügyi határérték között” – mondja Suszter Gabriella, a Wessling Hungary Kft. Növényvédőszer-maradék vizsgáló csoport vezetője. Az utóbbi érték a szakember elmondása alapján ugyanis jóval magasabb, és valóban azt szolgálja, amiről a neve szól: ha a talált vegyszer mennyisége azt meghaladja, már komoly a baj.

Ezzel szemben a laborban elsősorban azt vizsgálják, hogy van-e az MRL –t meghaladó maradékanyag a gyümölcsben, ha ugyanis van, az azt jelenti, hogy a termelő valamilyen hibát vétett a mezőgazdasági folyamatok során. „Már kis mennyiségű növényvédőszer-maradék is utalhat arra, hogy a szert nem az előírtaknak megfelelően alkalmazták, vagy hogy a termést hamarabb szedték le, mint kellett volna” – fogalmaz a szakember. A változóan toxikus hatóanyagok listáján már több mint ezer elem van, a Wesslingnél ebből 5-600-at vizsgálnak meg. Mint megtudom, a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest nagyjából megnégyszereződött a rutinszerűen mért hatóanyagok listája.

Bármennyi dinnyét evett, megnyugodhat

Az általunk vásárolt és vizsgálatra küldött dinnyék mindegyike mentes volt a vizsgált hatóanyagoktól és azok bomlástermékétől, hivatalosan a minták nem csupán az egészségügyi határérték alatt maradtak, de konkrétan nem tartalmaztak kimutatható mennyiségű növényvédőszer-maradékot. Ez nagyon jó hír, a tizenkét szereplős teszt mindegyike ugyanolyan jó eredményeket hozott, így szinte kizárható, hogy csak véletlenül nem vettem olyan dinnyét, amiben hegyekben áll a méreg.

 Minta azonosítója  Mintavétel ideje  Mérési eredmény (mg/kg)*  Azonosított hatóanyagok száma  Minősítés (396/2005/EK rendelet szerint)
Lidl Újpest 2012-07-19 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt
Auchan 2012-07-19 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt
Csány 2012-07-19 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt
Görög dinnye 2012-07-26 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt
Macedón dinnye 2012-07-26 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt
Spar 2012-07-19 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt
Tesco Campona 2012-07-19 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt
Tesco Érd csíkos 2012-07-19 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt
Tesco Érd teli 2012-07-19 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt
Macedón dinnye 2012-07-26 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt
Görögdinnye 2012-07-26 kimutatható mennyiségben nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot -  megfelelt

„Az eredmények minden szempontból megnyugtatóak” – foglalja össze az egyértelmű táblázatot a szakértő, majd hozzáteszi, hogy a dinnye amúgy is alacsony kockázatú gyümölcs. Ha egy dinnye esetleg szennyezett is, a hatás nem egy emberre csapódik le, ráadásul nem rövid idő alatt: viszonylag ritka, hogy valaki leül, és egymaga megeszik egy hétkilós gyümölcsöt. A magas víztartalom miatt egy-két szelet az általános, aztán jó pár óra múlva esetleg még néhány szelet. Ráadásul egy évben az átlagmagyar talán ha egy tucatszor fogyaszt dinnyét, így nagyjából érthető, miért nem a dinnye áll fő helyen a mérgezésveszélyes gyümölcsök listáján.

Nem a dinnye a fő veszély

Mint azt Suszter Gabriella elmondja, létezik egy EU-s gyorsriasztó rendszer (RASFF), amiben a kontinens élelmiszervizsgáló laborjai jelenthetik, ha valahol egy kiugróan szennyezett minta bukkanna fel, de ebben idén még nem szerepelt dinnye. A szakember szerint általában a dinnyével nem szokott gond lenni, hozzájuk is rendszeresen érkeznek minták a különböző áruházláncoktól, és ez a folyamatos ellenőrzés megfelelő kontrollt biztosít, hiszen ha egy beszállítóról kiderül, hogy valamit rosszul intézett, a megrendelő általában keres helyette valaki mást.

„A profi termelők esetében nem beszélhetünk arról, hogy valaki véletlenül rosszul használ egy szert” – mondja Suszter. „A veszélyesebb szerek megvásárlása ugyanis engedélyhez kötött, ezért csak a megfelelő szakértelemmel, illetve vizsgával rendelkezők szerezhetik be azokat. Így ha a mérés a határértéket jóval meghaladó szennyezést talál, akkor ott valami komoly szakmai hiba történt.”

Arra a kérdésre, hogy milyen termékekre érdemes odafigyelni, egyáltalán nem meglepő válasz jön: „A primőrzöldségekben – valamint a kajszibarack-, alma-, és epermintákban jellemző általában mérhető mennyiségű növényvédőszer-maradék jelenléte. Nyáron inkább az eper és a barack az, amiben nem meglepő a határérték alatti, de már kimutatható mennyiségű vegyszer.” Azzal kapcsolatban, hogyan védhetjük ki a szennyezett gyümölcsöket hordozható folyadékkromatográf nélkül, a szokásos tanácsot kapjuk: válogassuk meg a forrást, mossuk meg a gyümölcsöt, ennél sokkal többet nem tehetünk.. „Az igazi veszély nem az, hogy egy-egy gyümölcs elfogyasztása komoly mérgezéshez elég vegyianyagot juttat a szervezetünkbe” – mondja Suszter, „hanem hogy a sok apró szermaradék összeadódik, illetve az évek során felgyűlik, és hosszú távon fejti ki negatív hatását.”

Mindenki megnyugodhat tehát, aki idén evett már dinnyét, és az se tartsa vissza magát, aki még úgy érzi, hogy fér bele azelőtt, hogy Lőrinc belevizelne a maradékba. Az alapvető szabályok persze itt is érvényesek, érdemes a dinnyét is lecsutakolni kicsit, mielőtt belevágunk. Ugyan a héját csak az igazán elszántak eszik meg, előfordulhat, hogy a gyümölcsöt trágyaleves vízzel locsolták, és az így a felületre keveredő kórokozókat akár már az első késszúrással is az elfogyasztott területre vihetjük, és nem akarják tudni, mi minden úszkál a trágyalében.

Ettől függetlenül azonban elmondható, hogy a hazánkban forgalmazott dinnyék élelmiszer-higiéniai szempontból tökéletesen ártalmatlanok, függetlenül attól, hogy magyar termelőtől, egy multi polcáról, vagy egy görög paraszt földjéről kerül az asztalunkra a gyümölcs. Persze arról már erősen megoszlanak a vélemények, hogy melyik a legfinomabb, az ilyesmit azonban nem a tudomány és a tömegspektroszkóp feladata eldönteni.