Mikrocsippel tesztelhetők a gyógyszerek
A Harvard Egyetem Wyss Intézetében, ahol a biológia által inspirált mérnöki kutatások folynak, 2010-ben fejlesztették ki az úgynevezett tüdő-a-chipen (Lung-on-a-chip) technológiát. A radírméretű eszköz emberi sejtek felhasználásával készült, és az emberi tüdőhöz hasonlóan működik: a tüdő léghólyagocskái és az azok felszínén futó kapillárisok közötti határvonalat másolja le, ahol a gázcsere zajlik. A gyógyszercégek a technológia segítségével pontosabban megjósolhatják az egyes szerek hatását az emberi szervezetre, még a klinikai próbák előtt azonosíthatják az esetleges problémákat, így csökkenthető a gyógyszerfejlesztés költsége.
A Wyss kutatócsoportja most a GlaxoSmithKline gyógyszercég egyik kísérleti hatóanyagát teszteli a tüdőchipen, amellyel a tüdőödémát modellezik, vagyis azt az állapotot, amikor nagy mennyiségű folyadék gyűlik fel a tüdőlebenyekben. A memóriakártyához hasonló eszköz hajlékony polimerből készült, amelyben apró csatornák vannak.
A csatornákat vékony, átjárható membrán választja el, amelynek egyik oldalát emberi tüdősejtekkel bélelték ki, a másik oldalán pedig apró emberi erekből származó, folyadékban lévő kapillárissejtek vannak. Az emberi szövetek légzés közbeni mozgását vákuum alkalmazásával imitálják a mesterséges tüdőben. Mostani tesztjükben a kutatók az interleukin-2 rákgyógyszert vizsgálták, amely tüdőödémát okozhat.
Donald Ingber, a Science Translational Medicine című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a vezető gyógyszervállalatok rengeteg időt és temérdek pénzt költenek sejtkultúrákra és állatkísérletekre az új gyógyszerek kifejlesztése során, de ezek a módszerek sokszor téves prognózist adnak arról, hogy a gyógyszerek milyen hatást gyakorolhatnak az emberre. Geraldine Hamilton, aki szintén részt vett a tanulmány megírásában, elmondta, hogy a teszt igazolta azt az elképzelésüket, hogy a szerveket másoló csipekkel képesek lehetnek emberi betegségmodelleket létrehozni.