Piroska
-3 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Mínusz 200 fokon tárolják az őssejteket

2013.01.23. 18:02
A köldökvérből nyert szöveti őssejteket jelenleg nyolcvan betegségnél lehet gyógyításra használni. A kutatások azonban gőzerővel folynak és néhány éven belül áttörés jöhet a gyógyításban. A KRIO új laborjában jártunk, ahol megmutatták, hogyan fagyasztják le és tárolják a köldökzsinórvérből nyert őssejteket.

Az őssejttechnológiáról már mindenki hallott, hetente olvashatunk olyan kutatásokról, amelyek áttöréseket hoztak a gyógyításban őssejtek segítségével. Mégis nagyon sok emberben téves elképzelés él az őssejtekről, sokkal többet feltételezünk róluk, mint amire valójában képesek.

Az őssejtek olyan speciális sejtek, amelyek képesek átalakulni más, egyedi funkciót betöltő sejtekké, így pótolni tudják még az elpusztult sejteket is. Lényegében a felnőtt emberi szervezet összes sejttípusa kialakítható belőlük, amíg önmegújító képességüket megtartják. Az ősejtek különleges képességeik miatt fontos szerepet játszanak az emberi szervezet fejlődésében. Két típusra oszthatók, embrionális őssejtekre és felnőtt szöveti őssejtekre. Az említett kutatásokat az embrionális őssejtekkel végzik, ezen a területen tevékenykedik az idei orvosi Nobel-dijas John Gurdon és Shinia Jamanaka is.

Az őssejtbankokban őrzött őssejtek szöveti őssejtek. Ezek megmaradnak az emberi testben, és fontos szerepük van az öreg vagy sérült sejtek pótlásában. Ezen kívül az olyan, folyamatosan megújuló szövetek normális megújításában is közreműködnek mint az erek, a bőr vagy az emésztőrendszer szövetei.

Levétel és tárolás

A hagyományos, régóta használt módszerrel felnőttektől veszik le az őssejteket. Általában a csontvelőből nyerik ki az őssejteket, de ugyanez megtehető a véráramból, a csontvelői eredetű őssejtekkel. A csontvelő főleg vérképző őssejteket tartalmaz, évente több száz olyan transzplantációt végeznek, amelyhez csontvelőből vett őssejteket használnak.

Őssejteket a köldökzsinórvérből is ki lehet nyerni, a gyerek születésekor gyűjtik össze ezeket a speciális sejteket, amelyeket a méhlepény igen nagy számban tartalmaz. Fogantatáskor a magzatkezdemény még mindenre képes (pluripotens) sejtekből áll, csak később specializálódnak különböző sejtekké, így elveszítik előbbi képességüket.

Maradnak azonban olyan sejtek, amelyek nem specializálódtak, ezeket nevezik szöveti őssejteknek, és a köldökzsinórból nyert vér is ilyen őssejteket tartalmaz. A köldökzsinórvért közvetlenül a kisbaba születése után veszik le, a köldökzsinór átvágása után, de még a méhlepény világrajövetele előtt. A szülést levezető orvosok és szülésznők már rutinszerűen veszik le a köldökzsinórvért, nagyjából öt perc alatt elvégezhető a művelet. Ha mégsem sikerül elegendő vért levenni, akkor közvetlenül a méhlepényből is ki tudják nyerni az őssejteket.

A köldökzsinórvért a laboratóriumba történő szállításig 4-30 fok között kell tartani, védve a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoktól. A szülők a gyerek születése előtt kapnak egy lezárt, steril készletet az őssejtbanktól, ennek része a hűtőtáska is, amelyben tárolják a vért. Az őssejtbankok a köldökzsinórvért a levételt követő 36 órán belül feldolgozzák.

A feldolgozásnál pontosan megállapítják a köldökzsinórvér mennyiségét, és mintát is vesznek belőle mikrobiológiai vizsgálatokhoz. A feldolgozás egy olyan speciális szeparálási lépéssel folytatódik, amelynél a vörösvérsejtek nagy részét eltávolítják. Az így nyert, magvas sejtekben gazdag mintát olyan védőoldattal kezelik, amely óvja meg a sejteket a fagyasztás roncsoló hatásától, így elméletileg akár korlátlan ideig meg lehet őrizni az őssejteket.

Miután összekeverték a védőoldattal, a minták fagyasztózsákba kerülnek és egyenként fémkazettákba teszik. A KRIO Intézetben minden köldökzsinórvér mellé további négy vizsgálati ampullát tesznek, ezekben ugyanazok az őssejtek vannak. Jelentősége, hogy a felhasználás előtti vizsgálatokat el tudják rajtuk végezni, nem kell felolvasztani a tárolt mintát. Ilyen vizsgálatra akkor lehet szükség, ha a gyerek hozzátartozójába transzplantálják az őssejtet.

Az őssejteket -150 és -196 fok között tárolják, a köldökzsinórvér mélyfagyasztása vapour phase technológiával, folyékony nitrogén gőzében történik, amely kizárja a tárolás alatti fertőződést. Ez a tárolás akár áram nélkül is képes hetekig biztosítani a szükséges hőmérsékletet. Jelenleg 15 ezer mintát tárolnak a KRIO Intézetben, a most felavatott új labor megduplázza az eddigi tárolókapacitást.

Mire jó?

A legfontosabb kérdés persze, hogy mire is jó az őssejt. Nagyon sok betegség tényleg gyógyítható, de messze nem tud annyit a szöveti őssejt, mint azt a hírek alapján gondolnánk. Az első őssejtbeültetést 1988-ban végezték Franciaországban, azóta több tízezer ilyen beavatkozást végeztek szerte a világon, kulcsszerepük van a vérképző szervek regerációjában, eredményesen használják egyes rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi és autoimmun betegségek gyógyítására.

Balogh István, a Krio vezérigazgatója elmondása szerint ma nagyjából nyolcvan olyan betegség van, amire fel lehet használni az eltárolt őssejteket. A fentieken kívül a legújabb kutatási eredmények alapján vérereket alakíthatnak ki, segíthetnek a cukorbetegségben szenvedőknek, javíthatnak az izomsorvadásos betegek állapotán, és a szívizom mellett akár szívbillentyű-, máj-, vese-, vagy idegsejteket is képesek kialakítani. Humánklinikai kísérletek folynak az őssejtekkel az egyes számú diabétesz elleni küzdelemben, és egyes neurológiai betegségeknél is már klinikai kísérleti stádiumban vannak a vizsgálatok.

Magyarországon eddig három olyan transzplantációt végeztek, amelynél őssejtbankos mintát használtak fel. Mindhárom beavatkozást Miskolcon végezte el Nagy Kálmán professzor, a legutóbbit tavaly májusban egy két és fél éves kisfiún, aki azóta teljesen gyógyultnak tekinthető. A professzor jelezte, hogy köldökzsinórvér-transzplantáció előtte is volt az országban, hiszen évtizedek óta ismert és használt technológiáról van szó, ez a három eset abban különbözött, hogy már korábban, a család által levetett mintát használtak fel a beavatkozáshoz.

Közel az áttörés

Magyarországon a születések 9,5 százalékánál veszik le a köldökzsinórvért, nemzetközi szinten ez jónak mondható, Európában például az első öt ország között vagyunk. Sokáig Görögország volt az első helyen, a születések húsz százalékánál gyűjtötték be a köldökzsinórvért, Portugáliában is több mint tíz százalék döntött így. A válság miatt azonban e két országban visszaesett ez a szám.

Balogh István érdekes tendenciát említett: minél északabbi az ország, annál kevesebben veszik igénybe őssejtbankok szolgáltatásait. Ez magyarázható azzal is, hogy a déliek sokkal családcentrikusabbak, de valószínűbb, hogy nagyobb szerepe van a szabályozásnak. Sok országban szokatlan megkötések nehezítik a köldökzsinórvér levételét és tárolását. Franciaországban például csak állami őssejtbank működhet, Németországban az állami mellett magánbankok is működhetnek. Az Egyesült Államokban is vegyes a rendszer, itt szüléskor mindenki három lehetőség körül választhat: egyrészt tárolhatja magánbankban az őssejteket, ekkor csak ő fér hozzá, de fizetni is kell érte. Dönthet úgy, hogy állami bankra bízza, ekkor bárkinél felhasználhatják, akinek szüksége van rá, ilyenkor nem kell fizetnie. De dönthet úgy is, hogy nem tárolják el az őssejteket.

Balogh és Nagy Kálmán professzor is ilyen vegyes rendszert szeretne Magyarországon, mert akkor nem függnének a transzplantációk attól, hogy találnak-e külföldön megfelelő mintát. Egy sikeres műtéthez szükséges köldökzsinórvér 2,5 millió forintba kerül, amit a TB kifizet a betegnek, egy állami őssejtbankkal jóval több lenne a minta (mert többen találkoznának a lehetőséggel), és olcsóbbak is lennének a beavatkozások. Egy állami őssejtbank abban is segítene, hogy hatékonyabb legyen az együttműködés a külföldi intézetekkel. Egy ilyen létrehozásához ugyanis tipizálni kellene a mintákat, ami nagyon sokba kerül.

A professzor szerint a következő években az őssejtekkel való kezelésben nagy áttörés lesz, az őssejtkutatások fénykorukat élik, így közel lehet az idő, amikor majd nagyon sok betegségnél lehet használni a kifejlesztett technológiát.