Emil, Csanád
9 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

1,2 milliárd euróból kutatják az agyat

2013.01.28. 14:08

2013 és 2023 között a kontinens 80 tudományos intézménye vehet részt abban az 1,2 milliárd eurós programban, amelynek célja az emberi agy működésének pontosabb megértése. Az Európai Bizottság által kezdeményezett, jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló FET (Future and emerging technologies) legfontosabb kutatásaiba Magyarországról a Freund Tamásakadémikus által vezetett MTA Kísérleti Orvostudományi intézet (KOKI) kapcsolódik be.

A KOKI fő feladata az lesz, hogy a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek alkalmazása révén nyert adatokkal hozzájáruljon az idegsejtek, hálózataik és az egyes agyterületek számítógépes modelljeinek megalkotásához, valamint további konkrét kísérletekkel tesztelje a modellekből, szimulációkból származó hipotéziseket.

Az Európai Bizottság 2011-ben hat témát választott ki részletes kidolgozásra, olyan programokat, amelyek eredményei a tudományos áttörés esélyével kecsegtetnek, és hozzájárulhatnak az Európa előtt álló társadalmi és ipari kihívások megoldásához. A kiírás szerint beérkezett pályamunkák alapján az EB a hatból két területet választott ki, amely a következő évtizedben kiemelt támogatást kap az Európai Unióban.

Grafén és agy

A hétfőn nyilvánosságra hozott döntés értelmében a közeljövőben a grafén mellett az emberi agy működésével kapcsolatos kutatásokra irányul a legnagyobb figyelem és anyagi támogatás: Az Európai Unió az elkövetkező tíz évben 1,2 milliárd eurót, vagyis körülbelül 350 milliárd forintot szán rájuk. A FET az EU 7. Kutatási keretprogramjának része, amely a Horizon 2020 programban is folytatódik majd.

Óriási jelentőségűnek  értékelte a pályázat eredményét és az Emberi Agy Projekt (Human Brain Project) elindítását az mta.hu-nak nyilatkozó Freund Tamás akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója. A döntés azt bizonyítja, hogy az Európai Unióban egyre többen értik meg az agykutatás társadalmi súlyát és – az idegrendszer betegségeire fordított kiadások miatt – gazdasági hasznosságát. Ezen felül az agykutatás és a számítástechnika olyan technológiai fejlettséget ért el, hogy szoros összekapcsolásuktól mindkét területen ugrásszerű fejlődés várható.

Az idegtudós szerint a tudományág nemzetközi és hazai szervezeteinek egyaránt nagy szerepük volt benne, hogy az agykutatás fontosságát immár mind az EU, mind a magyar döntéshozók körében elismerik. Freund Tamás példaként említette, hogy a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap versenyképességi és kiválósági pályázatából a kormány 12 milliárd forintot az agy betegségeinek és működésének kutatására tervez fordítani.

Szimulálják az agyat

Az Emberi Agy Projektben (Human Brain Project, HBP) támogatják azokat a kutatásokat, amelyek keretében az idegtudósok szuperszámítógépek felhasználásával, az információs és kommunikációs technológiák (ICT) révén tudnak a rendelkezésükre álló hatalmas mennyiségű adat integrálásával és feldolgozásával az emberi agy megismerését célzó modelleket kidolgozni és szimulációkat lefuttatni.

A program ugyanakkor elősegíti azoknak az infokommunikációs technológiáknak – számítógépes rendszerek, robotok – a fejlesztését is, amelyekben az idegrendszer szerveződésének logikáját veszik alapul. A két terület és a technológiák hatékony összekapcsolása lehetővé teszi a szakemberek számára azt, hogy a világ minden részéről származó idegtudományi adatokat egységesítő, integráló modelleket generáljanak, a szimulációkból eredő jóslatokat, hipotéziseket pedig kísérletesen teszteljék, összevessék a biológiai adatokkal, és elérhetővé tegyék azokat a világ tudományos közösségének.

Az eredmények hozzájárulhatnak az agyi betegségek hatékonyabb felismeréséhez, a betegségek hátterében meghúzódó mechanizmusok jobb megértéséhez, ezáltal a hatékony megelőzési stratégiák és az új gyógymódok kidolgozását célul kitűző kutatások felgyorsításához.

Az európai programban részt vesz néhány fontos észak-amerikai és japán partner is. A koordinációt a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) végzi Henry Markram idegtudós vezetésével. Munkáját Karlheinz Meier a Heidelbergi Egyetem és Richard Frackowiak, a Vaudi Egyetemi Klinikai Központ, valamint a Lausanne-i Egyetem munkatársa segíti.