Friderika
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

A folsav nem növeli a rák kockázatát

2013.01.28. 17:40
A folsav nagy adagokban sem növeli a rák kockázatát - erre a következtetésre jutott egy nagyszabású vizsgálat alapján az a nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a The Lancet legújabb számában ismerteti.

A folsavnak (B9-vitamin) különösen fontos a szerepe a terhesség korai szakaszában, mivel a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat a B9 jelenlétében megy végbe hibátlanul. A vitamin nélkülözhetetlen a sejtek osztódása szempontjából, de szerepe van a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az aminosavak és nukleinsavak anyagcseréjében, és hozzájárul a gyomor-bélrendszer, valamint a szájnyálkahártya épségéhez is. Az egészséges ember mintegy 5-15 milligramm folsavat raktároz szervezetében, elsődleges forrásai a leveles zöldségek.

Az Egyesült Államokban és Kanadában 1998 óta a lisztet kötelezően folsavval dúsítják, hogy megelőzzék az olyan veleszületett rendellenességeket, mint a nyitott gerinc. Nyugat-Európában ugyanakkor a liszt nem tartalmaz folsavat azon aggodalmak miatt, hogy a sejtosztódáshoz nélkülözhetetlen vitamin valamelyest megnövelheti a rákos daganatok kockázatát.

A nemzetközi kutatócsoport 13 önálló követéses vizsgálat adatait elemezte, amelyekben összességében ötvenezer önkéntes vett részt. A résztvevők véletlenszerűen kiválasztott csoportja naponta szedett folsavat, míg a többiek placebót kaptak. Az önkéntesek egészségi állapotát öt éven át követték nyomon, s ezalatt a folsavat szedők 7,7 százalékánál alakult ki rosszindulatú daganat, míg a placebós csoportnál a különféle rákos megbetegedések aránya 7,3 százalék volt. A különbség a tudósok szerint akár a véletlen műve is lehet.

A legtöbb vizsgálatban a folsav napi adagja 0,5 és 5 milligramm között volt, az egyik kutatásban pedig a napi dózis elérte a 40 milligrammot, de itt sem találtak lényeges eltérést a rákos megbetegedések gyakoriságában. "A vizsgálat viszonylag rövid ideje alatt sem pozitív, sem negatív értelemben sem észleltünk szignifikáns különbséget" - hangsúlyozta John Baron, a dartmouthi Geisel Orvosi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője, hozzátéve azonban, hogy egy rákos daganat kifejlődéséhez a legtöbb esetben 10-20 év kell. Így rövidebb távú vizsgálatok alapján nehéz egyértelmű következtetéseket levonni, ezért a kutatásokat folytatni kell.