Árpád
-2 °C
3 °C

Kétéves tiltás okozhat komoly gondot a magyar mezőgazdaság húzóágazatában

2013.04.29. 16:49

A tagországok többsége támogatta azt az indítványt, ami betiltaná három neonikotinoid hatóanyagú növényvédőszer használatát az Európai Unió területén. Döntés azonban továbbra sem született, mert bár a 27 tagországból tizenöt támogatta a javaslatot, nyolc (köztük hazánk) ellenezte, négy tagország állandó képviselete tartózkodott a témában, így nem lett meg az a minősített többségnek nevezett fölény, ami egy határozat automatikus életbe lépéséhez szükséges. A végleges határozatot az Európai Bizottság hozza meg, immár külön szavazás nélkül. A három vegyszer: a Bayer által gyártott imidakloprid és klotianidin, illetve a Syngenta által gyártott tiametoxám.

A neonikotinoid olyan, aránylag új típusú növényvédő hatóanyag, amit a csávázásnál használnak. A csávázás a magokat és a csíraállapotú haszonnövényeket védi a kártevők ellen, hazánkban a mezőgazdasági szakértők szerint ez az egyik legfontosabb módszer a vetőmagtermelés minőségének biztosítására. A probléma az, hogy egyes kutatások szerint a neonikotinoid hatóanyagú szerek állhatnak a világszerte tapasztalt méhpusztulás mögött, így az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság jelentésére alapozva az EU azt javasolta, hogy egy kétéves, átmeneti időszakra tiltsák be három, leginkább veszélyesnek ítélt hatóanyagcsoport alkalmazását, hogy a kutatóknak legyen idejük igazolni vagy cáfolni a gyanút.

Szerintünk félig teli

A magyar szakpolitika azonban az EU-s elővigyázatosság helyett azt a nézetet képviseli, hogy amíg nem bizonyos, hogy a számunkra fontos eljárás okoz problémákat a méhpopuláció fenntartásában, addig a tagországok maguk dönthessék el, hogy betiltják-e a szereket. A Vidékfejlesztési Minisztérium többször is az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ilyen irányú kutatásaira és monitoring vizsgálataira hivatkozott, amikor a tiltás ellen érvelt, és ezek nem erősítették meg a jelenség hazai előfordulását. Azonban pillanatnyilag úgy néz ki, hogy átfogó, tudományos igényű vizsgálat valójában nem született. Ezt a lehetőséget erősíti az is, hogy az OMME elnöke, Mészáros László a Greenfo.hu-nak azt mondta, hogy az egyesület nem végzett ilyen összetett vizsgálatokat, illetve Székács András, a Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) főigazgatója szerint is előttünk áll még a nemzetközi szinten, tudományos szempontból is támadhatatlan vizsgálatok elvégzése, és nem tud arról, hogy folynának szisztematikus kutatások a témában.

Székács az Indexnek nyilatkozva azt is elmondta, hogy bár a kétéves tiltás hosszúnak tűnhet, valójában a mezőgazdasági kutatások esetében ez nem hosszú idő. Ha a vizsgálatok nem kezdődnek el a vetési időszak elején, akkor az egész projekt egyéves csúszást szenvedhet el. A szakember szerint idő- és erőforrásigényes vizsgálatsorozatokról van szó – ezzel egybevág az, amit az OMME egyik, névtelenül nyilatkozó szakembere mondott: a neonikotinoidokkal kapcsolatos vizsgálatok túlmutatnak az egyesület lehetőségein, így bár valóban végeztek méréseket, megalapozott vélemény kialakításához állami segítségre lesz szükség. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője elmondta: a GP épp most gyűjt támogatást annak érdekében, hogy a szervezet maga is megkérhesse a KÉKI-t a témához kapcsolódó vizsgálatok elvégzésére. „Milliós nagyságrendű tételekről van szó, de dolgozunk azon, hogy a támogatóink is átlássák a téma fontosságát” – mondta az Indexnek telefonon Simon.

„A szigorú szakmai ellenőrzésen átesett tudományos kutatások szerint ezek a vegyszerek idegrendszeri és fiziológiai károkat okoznak a méheknek, nem is beszélve arról, hogy a dolgozó méhek táplálékszerzési képességeit megzavarják, illetve immunrendszerüket gyengítik” - hangsúlyozta Simon abban a közleményben, amit a Greenpeace a szavazás után adott ki. A zöldszervezet szerint az ellenállás mögött elsősorban a csávázószerek gyártóinak lobbitevékenysége áll.

A KÉKI főigazgatója ugyanakkor elmondta, hogy a magyar növényvédő szakma általában lassan dolgozza fel a változásokat. „Az atrazin hatóanyagú szereket 2004-ben tiltotta be az EU, de Magyarország akkor is kérvényezte, hogy tovább használhassuk e talajvizet szennyező növényvédőszer-hatóanyagot” – értékelte a helyzetet Székács András korábban. Korábban egy bizottsági ülésen készült jegyzőkönyvben is volt szó arról, hogy hazánk ismét néhány éves extra türelmi időszakot kérvényez majd, de az Európai Bizottság döntéséről született sajtóközleményben ezt nem említik.

Azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen egyéb növényvédelmi lehetőségek állnak rendelkezésre az esetleges tiltás esetén, illetve hogy a hazai szakemberek milyen intézkedéseket és vizsgálatokat terveznek az Európai Bizottság egyre valószínűbb neonikotinoid-ellenes döntésekor életbe lépő, 2013. december 1-i határidő utánra, a Vidékfejlesztési Minisztérium később ígért választ.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?