Koronavírus adatok

2021. nov. 30.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Elza
2 °C
8 °C

Évek óta nem volt ennyi szúnyog

2013.05.07. 19:29
A szúnyogoktól nehéz szabadulni, halkan, de biztosan támadnak. Idén kedvezett nekik az időjárás, sok a visszamaradt pocsolya, ezért rengeteg van belőlük. Az irtásban részt vevő szakemberek szerint, több mint tavaly. Szerdától Budapesten légi és földi védekezés is kezdődik. De miért fáj egyáltalán a szúnyogcsípés? Ha eleget csípetjük magunkat, immunisak lehetünk? Miért talál meg minket olyan könnyen? Miért rosszabb, ha vakarjuk?

Május 8-10. között elvégzik az első szúnyogirtást (szakszóval szúnyoggyérítést) Budapest kerületeiben, mivel a sok eső, árvíz, belvíz kedvez a szúnyogoknak és kullancsoknak: most a szokásosnál többre számíthatunk, tudtuk meg a Fővárosi Önkormányzattól. A légi irtás 18 órától napnyugtáig, a földi irtás este 22 órától hajnali 3 óráig tart majd. Rovartani szakértő irányításával, csípésszámvizsgálat alapján jelölik ki az irtandó területeket. Nyáron szükség szerint további 2-8 alkalommal lesz szúnyogirtás. A következő szúnyogirtásra a tervek szerint május 20-a körül kerül sor. A szúnyogoktól szenvedő budapestiek bejelentést tehetnek a szunyog@budapest.hu címen, illetve a 327-1414-es telefonszámon is, ha irtást szeretnének. Olvasóink jelzései alapján egyébként a fővárosban nemcsak a vízközeli területeken, hanem Buda-szerte és a pesti Belvárosban is bőven van szúnyog, de többen panaszkodtak az ország különböző pontjairól is: "vastag pulóverben mentem le délután a kertbe, azon is átcsíptek a szúnyogok, négy éve élek Gyenesdiáson, innen azért három-négy kilométer a Balaton, de ilyen májusi rajzás még nem volt."

A szúnyoghelyzetet minden évben áprilistól szeptember végéig nyomon követik a szakemberek. A Duna vízállása és a meteorológiai adatok regisztrálása mellett a tenyészőhelyeken vizsgálják a lárvaszámot, mérik a már kirepült szúnyogok számát. A szúnyogirtás hatékonyságát legalább öt helyen, úgynevezett szén-dioxid-tömegbefogó-mérőcsapdával mérik. A szúnyogszámot  az irtás előtt és után is meghatározzák, hogy megállapítsák az irtás hatékonyságát.

Ön szerint is több a szúnyog, mint tavaly?

Reisinger Mátyás, a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének elnöke szerint idén jóval több szúnyog várható, mint tavaly vagy tavaly előtt, mivel lényegesen nagyobb vízfelületek vannak az országban, mint az előző években. A mostaninál is több szúnyog volt viszont 2009-ben és 2010-ben nagyon nagy területű, több százezer hektáros irtások voltak.  Az irtásra azért most kerül sor, mert  most keltek ki azok a lárvák, amik problémát okoznak. Ezért szerdától légi és földi irtás is kezdődik, utóbbi közutakon és part menti területeken.

Irtást egyébként rendszeresen végeznek a populáció számától függetlenül, lakossági panaszok és szúnyogcsípés-számlálás alapján az előre tervezett időszakokon kívül is. Panasz pedig akad bőven, mivel a szúnyogokat a városlakók nem igazán szeretik. Bill Gates egy 2009-es, oktatási rendszerekről szóló beszéde alatt szúnyogokat engedett szabadon a teremben, hogy ezzel is érzékeltesse, mit kell átélniük a harmadik világbeli diákoknak.

Az egész csak hiszti?

A szúnyogirtásban évekig részt vevő, az Indexnek névtelenül nyilatkozó szakértő szerint a szúnyogkérdést túlizguljuk. Magyarországon nincs járványügyi jelentősége az egésznek, néhányan viszont mindenféle trópusi és egyéb egzotikus problémákkal, például a szívférgekkel riogatnak, de ez országot egyszerűen nem érinti.

A szakértő szerint májusban megbombázni a természetet egy nem szelektív rovarirtó szerrel, csak azért, mert a gyereket nem akarjuk lekenni riasztószerrel, nagyon sportszerűtlen dolog.

A hímek nem sokáig húzzák

A Földön nagyjából 3500 különböző szúnyogfaj él, van köztük egyetlen – az ember szempontjából – jó fiú is: a Toxorhynchites nem vérszívó, hanem a többi szúnyogfaj lárváján élősködik. Csípős társaikkal a számítások szerint körülbelül 170 millió éve osztozunk a bolygón, felépítésük legalább 80 millió éve nem változott. Az eddigi legrégebbi példányukat Kanadában találták egy borostyánba ágyazva.

A szúnyogoknak négy életszakaszuk van: pete, lárva, báb és a kifejlett rovar. Az első három fázisban teljesen a vízben élnek. A lárvaállapot alatt algákat és más mikroorganizmusokat esznek. A bábszakaszban nem táplálkoznak, csak a felszínen maradnak és két apró csövön lélegeznek. A szakasz végén kifejlődnek és elhagyják a vizet.

Idén az áradásból, belvízből visszamaradó pangó vizeknek köszönhetően rengeteg szúnyog fejlődhetett, ez hatalmas szúnyoginváziót okozott már 2006-ban és 2007-ben is. Az átlagos szúnyogszám függ majd a további csapadék-mennyiségtől és a hőmérséklettől is.

A felnőtt nőstény szúnyogok körülbelül 4-8 hétig élnek, vadabb környezetben pedig csak 1-2 hétig, köszönhetően a hőmérsékletváltozásnak, páratartalomnak, a táplálékforrások hiányának és a rájuk vadászó ragadozóknak. A hím szúnyogok a párválasztás után, amely általában elég hamar megtörténik a kifejlett kor elérésekor, még egy-két napig élnek.

A szúnyog elszáll, a nyál megmarad

Mi másért is utálnánk ezeket az a rovarokat, ha nem a csípésük miatt. Pedig nem ők tehetnek róla, igyekeznek kíméletesek lenni. A nőstény szúnyogok – csak ők csípnek, a hímek ártalmatlanok, növényi nedvekkel táplálkoznak – beleszúrják szájszervüket a bőrbe (a szúnyogcsípés valójában szúrás), így vérhez jutnak, amit később petéik táplálásához használnak fel. A vér tehát nem a táplálkozáshoz kell a nőstényeknek: ebben nem különböznek a hímektől, a táplálékukat mindketten növényi nektárokból vagy más cukorforrásokból szerzik.

A nőstények a kibocsátott szén-dioxid és oktenol alapján azonosítják be a vérforrásokat, akár már negyven méterről: mindkettő van lélegzetünkben és verejtékünkben is. Emiatt azok, akik többet adnak le ezekből az az összetevőkből (többet izzadnak) vonzóbbak a szúnyogoknak. Ha elég közel vannak, akkor hőérzékeléssel is megtalálják áldozatukat.

A szúnyog a csípésnél befecskendez némi nyálat, amelyben véralvadásgátló van, így jóval gyorsabban tudja kiszipolyozni áldozatát. Miután jól lakott, elrepül, hogy emésztőrendszere kiválassza a begyűjtött vérből a fehérjéket és a vasat, amelyből aminosavakat készít, ebből pedig az utódok fehérjéinek szintézise történik. Nyála viszont ott marad az elrepülés után is: a testünk immunrendszere ekkor antitesteket termel, a szúnyog nyála pedig antigén – Ekkor az antitesteknek az úgynevezett hízósejtekhez való kötődése váltja ki a hisztamin termelődést. Ez az allergiás reakció.

Ha vakarod, rosszabb lesz

A hisztamin egy nitrogén tartalmú szerves vegyület, amely többek között gyulladásos reakciót vált ki. Emellett segíti a fehérvérsejteket és más fehérjéket, hogy legyőzzék a testbe betolakodókat azzal, hogy átjárhatóbbá teszi az érintett sejtek hajszálereit. Tehát a hisztaminnak köszönhetjük a csípés mellett megjelenő vörös, viszkető duzzanatot.

A vakarástól azért lesz rosszabb, mivel még több irritációt és gyulladást okoz, az immunrendszer pedig azt hiszi, még több antitestre van szüksége, hogy megszabaduljon az idegen fehérjéktől. Ezért minél jobban vakarjuk a csípéseket, annál tovább fog tartani a kellemetlen érzés.

Jó hír, hogyha huzamosabb ideig elég sok szúnyogcsípést kapunk, kialakulhat tolerancia a szúnyognyállal szemben. Rossz hír viszont, hogy ez az immunitás megszűnik, ha nem kapunk folyamatosan új csípéseket.

A leghatékonyabb védekezés az lehet ellenük, ha elkerüljük őket: bár úgy tűnhet, hogy egész nap a nyomunkban vannak, valójában csak pár óráig igazán aktívak napkelte előtt és napnyugta után. Ezeken a napszakokon kívül csak akkor aktívabbak, ha zavarják őket.

Aki a kevésbé természetes védekezést preferálja, annak ott a DEET (N,N-dietil-meta-toluamid) nevű rovarűzőszer, a legtöbb ilyen termék hatóanyaga. A negyvenes években fejlesztette ki az Amerikai Egyesült Államok hadserege, azért – ki nem találnánk –, hogy elriassza a rovarokat a katonákról. Először növényvédőnek használták, 1946-tól került belőle az emberekre is. 1957-től engedélyezték civil használatát.

A DEET talán az elérhető leghatékonyabb szer, mindösszesen 23,8 százalékos koncentrátuma körülbelül öt óráig védi viselőjét, 100 százalékos koncentrációja pedig 12 óráig. A szer megtéveszti a szúnyog érzékszerveit, nem tudják érzékelni az ember által kibocsátott, vonzó anyagokat, például a fent már említett oktenolt. A DEET egyébként kiváló oldószer, képes feloldani több műanyagot, a szintetikus spandexet, a bőrt, sőt körömlakklemosóként is használható.

Nem árt a védekezés, ugyanis a szúnyogok betegségeket is terjesztenek, amely az emberiség körülbelül egy tizedét érinti. Évente nagyjából 2 millióan halnak bele szúnyogcsípés okozta betegségekbe.