Paszkál
10 °C
15 °C

ÁNTSZ: Nincs lépfeneveszély Tiszafüreden

2014.07.07. 16:51 Módosítva: 2014.07.07. 16:53

A lappangási időket figyelembe véve már nem várhatók újabb megbetegedések a lépfenefertőzés miatt Tiszafüreden vagy a környező településeken.

– mondta Sinkó-Káli Róbert, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tiszti főorvos hétfői sajtótájékoztatóján Szolnokon. A debreceni Kenézy kórházban nyolc beteget és megfigyelés alatt tartott embert ápolnak, a számuk szombat óta nem változott.

A főorvos szerint Tiszafüred térségében bárki bármit fogyaszthat, a turisták tartózkodásának nincs közegészségügyi kockázata. Mint elmondta, csak a beteg állattal közvetlenül és tartósan foglalkozók, valamint a nyers húsát feldolgozók közül betegedtek meg, illetve esetükben áll fenn ennek gyanúja. A közétkeztetésben sem a kétes hússal érintkezők, sem a belőle készült ételből fogyasztóknál nem jelentkezett semmilyen tünet és panasz.

Illegális vágásból

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) még július 4-én jelentette be, hogy lépfenefertőzés gyanúja miatt többen kórházba kerültek. Egy tiszafüredi szarvasmarhatelepen két szarvasmarhát vágtak le illegálisan. Az állatokról feltételezni lehetett, hogy betegek, de erről az állategészségügyi hatóságot nem értesítették.

A Nébih Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának vizsgálata a helyszínen még fellelhető fagyasztott húsból kimutatta a lépfene-baktériumot. Az illegálisan levágott állat húsának egy részét családilag felhasználták, a másik részét a több konyhát is üzemeltető Füredi Hableány Bt.-hez szállították. 

Péter István, Jász-Nagykun-Szolnok megyei főállatorvos azt mondta: a hatósági állatorvost csak több szarvasmarha megbetegedése, elhullása után értesítették. A lépfenebetegséget július 2-án állapították meg. Ezután elkezdődtek a hatósági intézkedések: hozzáláttak az állatok vakcinázásához, a talált húsokat megsemmisítették (nem találtak feldolgozásra váró fertőzött húst), a szükséges fertőtlenítéseket elvégezték.  Embereknek adható védőoltás létezik, de Európában ezt egyetlen ország sem használja, mivel aránytalanul nagy az immunizálás kockázata a betegség ritka előfordulásához képest.

A járványtani nyomozás során kiderült, hogy több állat kényszervágása már korábban megtörtént, és az állatorvosi ellenőrzés nélküli húsokból főzőkonyhák is kaptak. Ezen konyhák működését felfüggesztették.

A főállatorvos az MTI-nek nyilatkozva hozzátette: a konyhák üzemeltetői ellenőrizetlen, kísérő dokumentumok nélküli húst szállítottak be főzésre. A szabálysértésük miatti bírság elérheti a több millió forintot, és a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága büntető feljelentést is tett a rendőrségen.

Kordában tartják, de el nem tűnik

A zánkai tábor furcsa ajánlata

A zánkai tábor annyira megijedt a tiszafüredi lépfene-gyanútól, hogy nem akart fogadni gyerekeket a településről

Az Origo információi szerint a tábor végül felajánlotta, hogy mindenféle szigorú orvosi vizsgálat után a gyerekek elmehetnek táborba, azonban a pedagógusok nem fogadták el ezt az ajánlatot.

Közben már kiderült, hogy nem volt veszély, az pedig végig lehetett tudni, hogy csak a fertőzött hússal közvetlenül érintkezők voltak veszélyben.

A lépfene kórokozója egészen a 20. századig hatalmas gondot okozott az állat- és emberegészségügyben, de a Bacillus anthracis a vakcinák és antibiotikumok fejlődésének hála erősen visszaszorult. Teljesen eltüntetni azonban nem sikerült, és a szakemberek szerint feltehetőleg nem is lehet, mert spórái nagyon életképesek. Akár hetven év múltán is képes fertőzni.

A lépfene rendszeresen megjelenik a kérődzők között, és a hatóságoknak azonnal lépni kell, hogy a szarvasmarhákat, birkákat és kecskéket is megtámadó kór ne okozzon pár nap alatt tömeges, akár haláleseteket és az állatok pusztulását is hozó járványt.

A természetes fertőzés általában a bőrön keresztül történik, de az is megbetegszik, aki belélegzi a fertőzést okozó baktériumokat vagy spórákat, illetve aki (ahogy ez a mostani esetben is történt) fogyaszt beteg állatok szennyezett húsából. Az ÁNTSZ szerint az ember a lépfene kórokozójával beteg állatokkal (főként kérődzőkkel) való közvetlen kapcsolat (állatok gondozása, vágása, feldolgozása) révén fertőződhet meg. Az időben felfedezett lépfene antibiotikummal jól gyógyítható. 

Lépfene
Lépfene
Fotó: Camenzind G. Robinson, Sarah Guilman és Arthur Friedlander

Egészségtörténelmi érdekesség, hogy a Bacillus anthracis az első ismert baktérium, amelyről Robert Koch 1877-ben kimutatta, hogy kórokozó. Az általa okozott végzetes betegséget azonban már az egyiptomiak is ismerték. Mielőtt biológiai fegyverként, spóra-aeroszolban felbukkant volna, állatokról, főleg marhákról, kecskékről és juhokról terjedt az emberre. A hatóságok azért veszik nagyon komolyan a lépfenét, mert a lappangási ideje nagyon rövid, és pár nap alatt halált okozhat, ha a beteg nem kap antibiotikumot.

A betegség tünetei már kezdetben is ijesztők. A bőrfertőzés a szélein kifejezetten növekvő vöröses-barna kiemelkedés formájában kezdődik. A duzzanat hólyaggá alakul és megkeményedik, majd középen megrepedve tiszta folyadékot ereszt, és végül egy fekete var (pokolvar) keletkezik. Az érintett terület nyirokcsomói megduzzadhatnak, betegségérzet jelentkezhet, amelyet időnként izomfájdalmak, fejfájás, láz, hányinger és hányás kísér.

Hiába tiltják, megeszik

Annak ellenére, hogy a hatóságok folyamatosan hangoztatják, milyen veszélyekkel jár a lépfenével fertőzött, kényszervágott állatok húsának elfogyasztása, tulajdonképpen rendszeresnek mondható, hogy az emberek fittyet hánynak a felhívásokra. Az idei eset sem egyedülálló: tavaly szeptemberben  egy jászladányi állattartónál mutatott ki lépfenét egy laborvizsgálat, akinél helyi zárlatot, forgalmi korlátozást rendeltek el, és a fagyasztójában talált húsokat elkobozták. A településen akkor polgárőrök, önkormányzati dolgozók, közmunkások jártak házról házra, hogy tájékoztassanak mindenkit a kórokozó megjelenéséről.

A lépfene azonban nem magyar különlegesség: az elmúlt években Romániában többször is volt az idei, tiszafüredi esethez hasonló, miután többen elhullott, beteg állatok húsából falatoztak. Néhány évvel ezelőtt lépfenével fertőzött heroin került forgalomba Európa számos országában. Több száz kábítószerfüggő fertőződött meg, néhányan közülük meg is haltak.

A mostani, hazai esetben először hatan, aztán még ketten kerültek kórházba. Ők az orvosok szerint jó általános állapotban vannak, a debreceni Kenézy kórház sajtószóvivője szombaton az MTI-nek azt mondta, hogy az antibiotikumos kezelést kapó betegeket akár már néhány napon belül hazaengedhetik. A nyolc beteg közül a négyen az állatokkal a telephelyen közvetlenül dolgozó munkások, a másik négy között pedig két tizenéves fiatal, a gyepmesteri telep egyik dolgozója, illetve egy konyhai dolgozó van, ők mind érintkezhettek a fertőzött állatokkal, illetve a hús feldolgozása, esetleg elfogyasztása miatt kerültek bajba. A rendőrség két gyanúsítottat hallgatott ki az esettel kapcsolatban, az ügyben „ártalmas közfogyasztási cikkel való visszaélés” miatt indult nyomozás.

A lépfene nagyon népszerű

A betegség kórokozója természetes formájában ritkán fordul elő, a világ hadseregei és őrültjei azonban ennek ellenére is tudják hasznosítani. A terroristák azzal élnek vissza, hogy a baktériumot elég belélegezni ahhoz, hogy a fertőzés megtelepedjen az ember tüdejében. A tüdőhöz közeli nyirokcsomókban elszaporodó baktérium vérzést okoz, a mellkas szomszédos részeibe gyorsan eljut. Kezdetben a tünetek bizonytalanok, az influenzához hasonlók, de a láz fokozódik, és néhány napon belül súlyos nehézlégzés alakul ki, amit a keringés összeomlása és kóma követ. Az agy és az agyhártyák is fertőződhetnek. Az antrax e formája még korán megkezdett kezelés mellett is majdnem mindig végzetes.

A lépfene másik rendszeres célpontja a politikusok csoportja. Az őrült fenyegetők ugyanis a ricin mellett a lépfenét szeretik még a megfelelően címzett borítékot. Ilyesmire is többször volt példa az elmúlt 15 évben: az USA-ban még 2001-ben két szenátort akartak így megfertőzni, de az ő kollégiáik, illetve a levelekkel érintkező postai dolgozók is kórházba kerültek, végül öten haltak meg. Hazai példából sincs kevés: 2012-ben a debreceni városházát fenyegették meg “lépfene” feliratú borítékokkal, 2008-ban az MSZP-sek kaptak fehér port tartalmazó borítékokat, de Orbán Viktornak is jutott egy adag. 2006-ban a brit parlamentet zárták le az előcsarnokában szétszórt fehér por miatt, amiről a fenyegető azt állította, hogy lépfene, pedig valójában csak búzaliszttel támadt a képviselőkre.