Mi a méhnyakrák, és mi tehetünk ellene?

A méhnyakrák világszerte a második leggyakoribb halálok a nők körében a rákos megbetegedések között. Magyarországon évente körülbelül 500 nő esik áldozatul a betegségnek a mintegy 1000-1500 új eset közül. 

Mi a méhnyakrák?

A méh alsó részén, ahol elkeskenyedik, azaz a méhnyakon hosszú lappangási idő alatt kifejlődő rosszindulatú daganatos betegség. Az elváltozás lényegében panasz- és tünetmentesen fejlődik ki. Mire a beteg már észleli magán a tüneteket, addigra a daganat már olyan szintre fejlődött, hogy teljes gyógyulást eredményező beavatkozásra már nincs lehetősége.

Éppen ezért nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálat, amely már nagyon korai szakaszban lehetővé teszi a felismerését és akár a teljes gyógyulást.

Ma már hatékony oltások is léteznek, amelyek ugyan nem védenek a vírus összes törzse ellen, de nagy százalékban megelőzheti a betegség kialakulását. Az EU legtöbb országában kötelező a betegség kialakulásáért felelős humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás, nálunk egyelőre csak a kötelezően felajánlandó oltások közé került be. Magyarország egyébként EU-s szinten a HPV okozta halálozási lista legvégén kullog.

Mi okozza?

Ma már tudjuk, hogy a betegségért 99 százalékban a humán papillomavírus felelős. Harald zur Hausen német kutatóorvosnak a hetvenes években vált meggyőződésévé, hogy vírusok is okozhatnak rákos elváltozásokat. Ezt megerősíteni látszott az a megfigyelés, hogy a méhnyakrák kialakulása az átlagnépességnél gyakoribb a prostituáltak körében, míg sokkal ritkább az apácák között. Ez alapján felmerült egy esetleges nemi úton terjedő kórokozó szerepe.

Az azóta eltelt évtizedek kitartó munkája Zur Hausernek 2008-ban végül Nobel-díjat jelentett, miután végleg bizonyossággá vált, hogy vírus okozza a méhnyakrákot. A vírusnak több fajtája van, de az összes megbetegedés 70 százalékáért két típus felelős, a HPV 16 és a HPV 18. A fennmaradó 30 százalékot további 13 típus okozza.

Hogyan terjed?

A vírus nemi úton terjed emberről emberre, és fontos megjegyezni, hogy az aktív nemi életet élő nők mintegy 80 százaléka nagy eséllyel megfertőződik valamelyik életszakaszában. Ezt a legtöbbször észre sem veszik, mert a szervezet immunrendszere észrevétlenül kiiktatja a kórokozót. A férfiak testében is ugyanilyen eséllyel van jelen a vírus, de a náluk csak elenyészően ritkán okoz tüneteket vagy bármilyen elváltozást. Ezért a férfiakra alapvetően csak mint vírushordozókra tekint az orvostudomány. 

A fertőzéshez nem feltétlenül szükséges tényleges szexuális aktus, az egyéb intim módon történő testi érintkezés is elegendő lehet a vírus továbbadásához. Az óvszer használata azonban nyújt némi védelmet, legalábbis csökkenti a fertőződés esélyét. Mint minden nemi úton terjedő betegség esetében, itt is előfordulhat az úgynevezett pingpong fertőzés, azaz amikor folyamatosan egymást fertőzi vissza a két fél.

Kockázati tényezők

Érdekes módon genetikai hajlamosító tényezők csak viszonylag kis mértékben növelik a méhnyakrák kialakulásának kockázatát, de a dohányzás, az immunrendszer csökkent működése, a szájon át szedett fogamzásgátlók tartós használata, a testhigiénia elhanyagolása és a gyakori partnerváltás fokozhatja a kockázatot.

Táplálkozással ugyanakkor némileg csökkenthető a kockázat, a magas gyümölcs- és zöldségfogyasztás kutatások szerint akár 54 százalékkal csökkentheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.

Mik a tünetek?

Ha valaki már a betegség tüneteit észleli magán, akkor – ahogy fent említettük – a betegségből történő teljes gyógyulásra már nem sok esély van. Ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen belehal a beteg, de szinte biztos, hogy a méhet el kell távolítani. Rosszabb esetben azonban el kell távolítani a petefészket, a húgyhólyagot, a hüvelyt és akár a végbelet is.

A méhnyakrák hosszú idő alatt fejlődik ki, ez akár 10-20 évet is jelenthet. Ekkor a következő tünetekre lehet számítani:

• rendszertelen kisebb vérzések, amikor általában élénkpiros a vér színe, és ezt sokszor szexuális aktus idézi elő;
• gyakran jelentkező rossz szagú, sárgás színű, esetenként enyhén véres hüvelyi folyás,
• esetleg erős alhasi fájdalmak, amelyek daganat okozta elzáródás következtében jelentkeznek;
• vizeletpangás a vesemedencében, amely a daganat húgyvezetékekre gyakorolt nyomása miatt léphet fel.

Stádiumok

A Nemzetközi Nőgyógyászati és Szülészeti Szövetség rendszerében a méhnyakrák súlyossági fokozatai nagy vonalakban öt különböző stádiumra bonthatóak.

• 0. stádium esetében csak a  méhnyak hámrétege érintett.
• I. stádium esetében az elváltozás kizárólag a méhnyakra korlátozódik.
• II. stádium esetében beszűrődik a méhnyak körüli részbe is.
• III. stádium esetében átterjed a kismedence falára, illetve a hüvely alsó harmadára.
• IV. stádium esetében a hüvelyen kívül is terjed.
• a IV.B stádium esetében távoli áttéteket képez és akárhová elterjed a testen belül.

Gyógyítás, megelőzés

A korai stádiumban felismert méhnyakrák tulajdonképpen teljes mértékben gyógyítható. Ha már a 0. stádiumban kiszűrik, akkor egy egyszerű beavatkozással kimetszik az érintett szövetrészt. Későbbi esetekben csak egyre bonyolultabb műtétekkel, sugárkezeléssel vagy kemoterápiával lehet érdemleges eredményt elérni. Ezeket az orvosok egyedi szempontok alapján, a beteg életkorának, fizikai állapotának valamint egyéb körülmények figyelembevételével határozzák meg.

Mai ismereteink szerint a leghatásosabb megelőzés a védőoltás beadatása. Ez három részletben történik, az első és az utolsó között hat hónapnak kell eltelnie. Legoptimálisabb még az aktív szexuális élet megkezdése előtt beadatni a védőoltást, de a már aktív nemi életet élő nők bármely életszakaszban beadathatják maguknak. Egyetlen feltétele az egy éven belül készült negatív sejttani lelet a méhnyakra vonatkozóan.

Az oltástól függetlenül érdemes rendszeresen szűrővizsgálatra is járni, mert ezek együttes alkalmazása jelenti a leghatékonyabb védelmet. Ezenkívül a fentebb felsorolt kockázati tényezők minimalizálása is hozzájárulhat a betegség elkerüléséhez.