Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Itt az influenza, mit csináljak?

151061383
2015.01.30. 07:55 Módosítva: 2015-01-30 07:57:42
Köhög, folyik az orra, fáj a torka, láza van és fejfájása? Akkor ön náthás. Vagy influenzás. Vagy megfázott. Semmi baj, pár nap alatt lábon kihordja. Vagy kifekszi. Vagy nem. Mindenesetre a C-vitamin biztosan segít. Vagy a D. Vagy a védőoltás. Vagy az se. Kicsit megkésve, de itt az igazi tél, azzal meg itt az idei influenzaszezon, és vele a káosz a fejekben, hogy mégis mi a túrót kellene csinálni, hogy elkerüljük.

Nátha, megfázás, influenza – első látásra úgy tűnik, hogy ez három különböző dolog, sokak számára azonban mind ugyanannak az egy betegségnek a szinonimája. Egyiküknek sincs igaza, a három dolog valójában kettő. Sőt, hogy még meglepőbbet mondjunk, olyan hogy megfázás, valójában nincs is: önmagában a hideg nem okoz betegséget (sőt, vannak kutatások, amelyek szerint a hideg stimulálja az immunrendszert, és megerősíti a vírusok elleni küzdelemre).

De ha a megfázást nem a fázás okozza, akkor mi? Természetesen vírus, illetve egy csomó vírus, összesen több mint 200 fajta. Pontosan ez a probléma vele: ha túl vagyunk egy megfázáson, a szervezetünk legyőzi a vírust, az immunrendszerünk ellenanyagot fejleszt ki ellene, még mindig ott a maradék kétszáz variáció, amelyek ellen ez a védelem mit sem ér. Sőt, sokszor nem is egy, hanem egyszerre több náthavírus támad meg. Ezért fáznak meg többször a gyerekek: nekik még sokkal több vírustörzs ellen védtelen a szervezetük, mint a tucatnyi megfázáson túlesett felnőtteknek. A sok vírusvariáció miatt nem is nagyon lehet oltást kifejleszteni ellene, marad a tüneti kezelés, és az immunrendszer megerősítése.

A tárgyaink is fertőznek, ezért mossunk kezet és fertőtlenítsünk

Érdekes kísérletet végzett el Donald Goldmann, a bostoni gyerekkórház professzora, aki 16 önkéntes egészséges embert kért fel arra, hogy csókolózzon másfél percig náthás, rhinovírussal fertőzött partnerével. Bár egyértelműnek tűnik, hogy az önkéntesek többsége elkapta a vírust, a valóság másként fest: a kísérleti alanyok közül csupán egy lett beteg. Egy fertőzött kávéscsésze használata után viszont a tesztalanyok fele megfertőződött. Goldmann professzor másik kísérletében asztmás gyerekeket szoktattak rá arra, hogy ne nyúljanak az orrukhoz és szemükhöz túl gyakran. Az eredmény: 47 százalékkal csökkent a náthás megbetegedések és 45 százalékkal csökkent a náthával összefüggő asztmarohamok száma. A kísérletek jól mutatják, hogy a vírusok elsősorban a mindennapi használati tárgyakon keresztül jutnak egyik emberről a másikra. Ezt igazolja a University of Virgina orvosi karának öt kutatója által végzett, a Journal of Medical Virology című szaklapban közzétett szállodai kísérlete is, amelyben egy náthás önkéntesek által ott töltött éjszaka után megvizsgálták a szállodai szoba berendezéseit. A kilincsek, villanykapcsolók, tollak, csapok, TV-távirányítók 35 százaléka volt fertőzött. Ezen keresztül az utánuk beköltöző egészséges önkéntesek 60 százaléka kapta el a betegséget.

Habár a légúti fertőzések többféle úton is terjedhetnek (cseppfertőzéssel, levegő útján, érintéssel), egyre több kutatás bizonyítja, hogy az elsődleges út a kézen keresztül vezet. A kézen magán ugyanakkor csak nagyon rövid ideig élnek meg a vírusok. Papíron, ruhán, zsebkendőn viszont fél napig is, keményebb, simább felületű tárgyakon, fémen, műanyagon pedig akár 48 órát is fertőző marad az influenzavírus – állapította meg a Minnesotai Orvosi Egyetem Bonnie Bean vezetésével végzett vizsgálat.

A fentiek alapján tehát nagyon fontos védekezési lehetőség a rendszeres kézmosás és a fertőtlenítés. A fertőtlenítésnél azonban nem mindegy, hogy dolgozunk, egy beteg által megfogott kilincs letörlésével a vírust a törlőrongyon keresztül addig fertőzésmentes felületekre is átvisszük. A szakemberek a kézmosás mellett a tárgyak fertőtlenítésére a leggyakrabban klóralapú, a fertőzést okozó mikroorganizmusok mindegyike ellen hatásos fertőtlenítőszert ajánlanak. Ezen kívül érdemes betartani az általánosan ismert, de nem mindig megfogadott tanácsokat. Így például fertőzés esetén papír zsebkendőt használjunk, a beteg ruháit mossuk külön, a gyakori kézmosásról nem beszélve. De nem szabad megfeledkezni az olyan felületek rendszeres fertőtlenítéséről sem, mint a kilincsek, a WC lehúzó, kávéfőző, telefon, komputer klaviatúra, vagy a TV távirányítója.

A fertőtlenítés kiemelten fontos a fertőzések megelőzésében, különösen a gyermekes családokban – erősíti meg Király Balázs, gyermekorvos, a Felelős Szülők Iskolájának szakértője, aki szerint az ettől való idegenkedés mögött egy régi, közkeletű, de hamis vélekedés áll, nevezetesen, hogy a higiénia hátráltatja a gyermeki immunrendszer fejlődését. Ez azonban a szakember szerint a felső légúti fertőzések estében semmiképp nem igaz. „A fertőtlenítéstől pedig nem kell félni, ez egyszerűen higiénikus környezetet jelent, aminek még semmi köze a műtők sterilitásához. Ezzel a lépéssel akár komolyabb következményekkel járó fertőzésektől védhetjük meg a gyerekeket, felnőtteket egyaránt” – hangsúlyozza Dr. Király Balázs.

Jöhet az oltás?

Az influenzát egészen más vírus okozza, mint a náthát, bár a tünetek egészen hasonlóak, csak persze súlyosabbak, magasabb a láz, erősebb a fejfájás, a fáradtságérzés, a levertség. Influenzavírusból sem csak egyféle van, alapvetően három nagy csoportba, az A-ba, B-be és C-be osztják őket, utóbbi kettő sokkal ritkább, mint az A. Az influenza-A-n belül is több altípus, és az altípusokon belül több törzs létezik, és bár óriási pénzeket ölnek az univerzális védőoltás megtalálására, ilyesmi egyelőre nem létezik. A WHO tudósai minden évben kétszer (egyszer az északi, egyszer a déli félteke téli szezonja előtt) megpróbálják előrejelezni, hogy melyik vírusvariációk fognak éppen erősebben terjedni, és az azévi védőoltásokat ezek ellen készítik el.

Az influenza-A altípusait aszerint különböztetik meg, hogy a hemaglutinin nevű fehérje (ez segíti a vírust a megfertőzött alany sejtjein megtapadni), és a neuraminidáz nevű enzim (ezzel jut be a megtámadott sejtbe) melyik típusa van bennük. Ez adja a vírustörzsek kódjelét is: a hírhedt spanyolnátha vírusa 1918-ban például a H1N1 volt, vagyis egyes típusú hemaglutinin, egyes típusú neuraminidáz. A 2004-es világpánikot kiváltó madárinfluenza, a H5N1 ötös típusú hemaglutinint, és egyes neuraminidázt jelent, és így tovább. A WHO az elmúlt 15 évben a H1N1 és a H3N2 altípusok különféle törzsei elleni védőoltást ajánlja, az idei szezonban az északi féltekén az A/California/7/2009(H1N1)pdm09 és az A/Texas/50/2012(H3N2) törzsek ellen oltanak.

Az influenzaoltás pont ugyanolyan elven működik, mint az összes többi oltás, megölt kórokozó van az oltóanyagban, ami kiváltja a szervezetből az immunválaszt, és védelmet épít fel a későbbi, nagyon is élő, aktív vírusok támadása ellen. Már akinél. A mechanizmus beindulása ugyanis mindenkinél egyéni immunválasz, és immunrendszer-érzékenység kérdése. Száz beoltottból átlagosan 20-30 embernél egyszerűen nem indítja be az immunválaszt az oltás, még 10-nél kicsit túl erős is a hatóanyag, és 1-2 napig tartó enyhe mellékhatásokat, fáradtságot, levertséget, esetleg enyhe lázat okozhat. nagyjából 1: egymillió eséllyel súlyos allergiás reakció, és egyéb durva mellékhatások is előfordulhatnak.

Hogy megéri-e így az oltás, az innentől már egyszerű matematikai feladat. Egy komolyabb influenzajárványban annak az esélye, hogy elkapjuk a betegséget, nagyjából 20-25% (minden negyedik-ötödik ember megbetegszik egy szezonban a becslések szerint). A megbetegedettek között 1-2%-nál fordul elő súlyos szövődmény. Ennek az egésznek tudja az oltás az esélyét 70-80%-kal csökkenteni, vagyis, ha beoltottak, akkor az adott szezonban:

  • 4-7% esélye van annak, hogy az oltás ellenére nem alakult ki védelem, és meg is betegszünk;
  • 15-20% arra, hogy az oltás miatt kialakult védelmünk miatt nem leszünk betegek;
  • 75-80% pedig arra, hogy nem leszünk betegek, de az oltás nélkül se lettünk volna.

Míg ha nem oltottak be:

  • 20-25% esélyünk van arra, hogy elkapjuk az influenzát;
  • 75-80% pedig arra, hogy megússzuk.

Az oltás hatékonysága egyébként nagyságrendileg hasonló (sőt, kicsit jobb), mint amennyivel a biztonsági öv használata az autóban lecsökkenti a sérülések esélyét közúti baleseteknél. Vagy egy másik hasonlattal élve, oltás nélkül az influenzaszezon orosz rulett egy olyan hatlövetű revolverrel, amin egyszer már meghúztuk a ravaszt, de üresen kattant. Oltással olyan orosz rulett, amiben három revolver közül választhatunk, kettő teljesen üres, egyben van egy golyó. Ön melyiket játszaná szívesebben?

Persze mindezek a számok csak átlagok, amit minden egyes embernél befolyásol egy csomó minden, legfőképpen az immunrendszerének az erőssége. És mivel lehet felturbózni az immunrendszert? Úgy van:

Szedjünk vitamint!

Vajon miért tör ki mindig télen az influenzajárvány? Erre sok teória létezik a télen legyengülő immunrendszertől a vírus terjedésének és túlélésének kedvező alacsonyabb páratartalomig. A dolgot alaposan megkavarja, hogy a trópusokon is van influenza, ráadásul a járványok tipikusan az esős évszakban történnek. Erre az ellentmondásra nyújt választ egy aránylag újkeletű, nem teljes körűen bizonyított elmélet, ami az influenzajárvány kitörését az emberekben lecsökkenő D-vitamin-szinttel magyarázza. A D-vitamin egyik fontos forrása a napsütés, vagyis az abban levő UV-sugárzás, ami nyáron – illetve a trópusokon a száraz évszakban – nyilván erősebb, mint télen. A megoldás tehát a D-vitamin szedése, tartja ez az iskola.

Persze ez sem ennyire egyszerű. D-vitaminból rögtön ötféle is van, ezek közül a D2 és a D3 a legfontosabb. A D3 az, ami a bőrünkben is termelődik napfény hatására, és ez van tipikusan a D-vitaminban gazdagnak tartott élelmiszerekben, mint például a hal. A D2-t szintetikusan állítják elő. Az összes D-vitamin-variánsra igaz, hogy nem az eredeti formájukban hasznosak, hanem a májban, majd a vesében lebomolva jön létre belőlük az aktív hatóanyag, a kalcitriol nevű anyag, ami már sokkal inkább úgy viselkedik, mint egy hormon, nem mint egy vitamin. A Semmelweis Egyetem felmérése szerint a tél végére a magyar lakosság 90 százalékának alacsony a D-vitamin-szintje, 30 százalék pedig súlyosan vitaminhiányosnak tekinthető. Mivel a szervezetünknek szükséges D-vitamint nem tudjuk kizárólag étkezéssel bevinni, influenza ide vagy oda, ha nem süt a nap, más formában kell pótolni.

A D-vitamin napi ajánlott bevihető mennyisége felnőtteknek 2000 nemzetközi egység, ezt 1997-ben határozta meg egy amerikai szervezet, az Institute of Medicine, és tőlük vette át aztán nagyjából az egész világ. 2010-ben felülvizsgálták az ajánlatokat, akkor sokan azt várták, hogy az új kutatások fényében drasztikusan emelkedik majd ez az érték. Nem így lett, csak a “még nem jár a túladagolás kockázatával” szintet határozták meg 10 000 egységben. Más kutatások napi 50 ezer egységnél húzták meg azt a vonalat, ahol már káros a túladagolás.

Az influenza ellen, illetve az immunrendszerünk megerősítésére a másik fontos szer a C-vitamin, leánykori nevén aszkorbinsav. Bár a korai kétezres években volt egy nagy tudományos leleplezés-hullám, ami azt állította, hogy a C-vitamin valójában nem jó sem a megfázás, sem az influenza ellen, a tudomány jelenlegi állása megint az, hogy dehogynem, sőt, ez talán a legfontosabb fegyver. Az áltudományé pedig az, hogy a C-vitamin egyenesen a rákot is képes gyógyítani, nagy dózisban, intravénásan adagolva. Ebben annyi az igazság, hogy valóban léteznek ilyesmivel foglalkozó kutatások (a rák ellen gyakorlatilag mindent kipróbálnak a laboratóriumokban, már-már próba-szerencse alapon), de nagyon korai fázisban és nagyon vegyes eredményekkel

C-vitaminból a napi ajánlott mennyiség felnőttek számára 100 milligramm, a még kockázatok nélkül fogyasztható mennyiség pedig 2000. Mivel az aszkorbinsav vízben oldódik, a szervezet a túladagolás ellen könnyen tud védekezni: egyszerűen a vizelettel kiválasztja a nem felhasznált mennyiséget. Ezért szinte bármennyi C-vitamint beszedhetünk, különösebb bajunk nem lesz tőle (azért a vesének nem tesz jót). Ez persze remek hír a vitamingyártóknak, hiszen gyárthatnak nagy, nagyobb, hatalmas, és extramegajumboXXLszuperóriásgigantikus kiszereléseket, a túlbuzgó fogyasztó megeszi, baja nem lesz tőle, a placebohatás meg onnantól teszi is a dolgát.

Patkánykísérletekkel azt mutatták ki, hogy a halálos adag nagyjából 12 gramm per testtömeg-kilogramm, vagyis egy 70 kilós embernek 840 ezer milligramm tiszta aszkorbinsavat kellene elfogyasztania egy ültő helyében, hogy belehaljon. Ez természetes formában kb. másfél tonna citromnak felel meg, tabletta formájában pedig a kereskedelemben kapható legbrutálisabb, 1000 milligrammos kiszerelésekből 840 darabnak.

Na és akkor mi a megoldás?

Az influenza ellen 100%-os védelem nincs, ahogyan autólopás, vagy az utcán sétálva zongora fejre zuhanása ellen sincs. Amit tehetünk, az a vírus esélyeinek csökkentése a szervezetünk ellen, amiben a vitaminfogyasztás (hogy tabletta, vagy természetes forrás, az leginkább pénz kérdése) egy védelmi réteg, az oltás meg még egy. Egyik sem kötelező, mindkettő mellett csak a józan ész szól.