Iván
22 °C
39 °C

A rendszeres füvezés kicsinálja az agyat

2015.03.24. 15:51

A rendszeres füves cigizés, szemben az orvosi célú marihuánafogyasztással drámai módon csökkenti az agy finom szabályozását biztosító molekulák mennyiségét: a kutatókat sokkolta, ahogyan a THC valósággal lesöpörte a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) meglepő eredményét a világ legrangosabb idegtudományi szaklapja, a Nature Neuroscience közölte.

Az utóbbi években kiderült, hogy az úgynevezett endokannabinoid jelmolekulák – amelyek hatásukban a marihuána aktív hatóanyagához, a THC-hoz hasonlítanak – kulcsfontosságúak az idegsejtek közötti kétirányú kommunikációban. Katona István és kollégáinak legújabb eredménye szerint a füves cigi igen durván avatkozhat bele az idegsejtek kommunikációjának szabályozásába.

Rockfesztivál-paradigma

Katonáik minden korábbinál részletesebb mikroszkópos felvételein látható, hogy 6 napig tartó THC-kezelés hatására drámai módon, kb. 85 százalékkal csökkent az endokannabinoid molekulákat fogadó antennák (CB1 receptorok) száma az idegsejtek kapcsolódását biztosító úgynevezett szinapszisokban.

A receptorok száma csak meglepően lassan áll vissza. A 6 napos, élvezeti szinttel (100 ng/ml) történő kezelés után 11 napnak kellett eltelnie az 50 százalékos javulásig, de a teljes helyreállás 6 hetet vett igénybe. Katonáék ezt – tekintve a legnépszerűbb európai fesztiválok hosszát – rockfesztivál-paradigmának nevezik.

Az amerikai Egészségtudományi Kutatóintézet (National Institute of Health) munkájának köszönhetően néhány éve ismert, hogy a tartósan nagy THC-koncentrációjú füvet szívó emberekben tapasztalható káros mellékhatások, például a tanulási képességek romlása mögött a CB1 receptorok szintjének általános csökkenése áll.

A szuperrezolúciós mikroszkóp
A szuperrezolúciós mikroszkóp
Fotó: Szigeti Tamas / mta.hu

Az új mikroszkópos módszerek nélkül azonban eddig nem volt rá lehetőség, hogy kiderítsék, pontosan honnan tűnnek el a receptorok, azaz melyik idegsejtekről és az idegsejtek melyik részéről, illetve azt sem tudták, mennyi receptor tűnik el. Ez azért fontos, mert ezek az információk segítenek megérteni, hogy mely élettani folyamatok károsodhatnak a krónikus marihuánafogyasztókban, és milyen jelenségekre kell az orvosoknak felkészülniük, hogy a sajnos egyre nagyobb mennyiségű THC-t tartalmazó kannabiszszármazékok terjedésével párhuzamosan egyre gyakrabban kórházba kerülő pácienseket – például pszichózis miatt – kezelni tudják.

Kis dózisban orvosság

Katona István szerint őket és külföldi kollégáikat is sokkolta, hogy ilyen erőteljes hatást találtak molekuláris szinten: korábban senki nem számított rá, hogy ez a szakirodalomban standard modell, amely igazából még a 90-es években jellemző, mindössze 3-4 százalékos THC-tartalmú termékekre lett optimalizálva, is szinte teljesen lesöpri a kulcsfontosságú szabályozó fehérjéket az idegvégződésekről. Szerinte az egyre terjedő legalizáció során – amely a szabályozás lehetőségével talán kordában tud tartani egyes negatív folyamatokat – rendkívül komolyan kellene venniük a döntéshozóknak, hogy milyen THC-tartalommal engedélyezik a kannabisz-származékok használatát.

Az agy hippocampus nevű, többek közt az emléknyomok rögzítésében nélkülözhetetlen szerepet betöltő területén jelöltünk meg egyedi idegsejteket, ezek idegvégződései zöld színnel tűnnek fel az ábrán. A végződések felszínén STORM szuperrezolúciós mikroszkópiás eljárással vizsgáltuk a kannabinoidreceptor-fehérjék elhelyezkedését olyan egerekben, amelyek a kísérletet megelőző 6 napon kontroll-, illetve THC-tartalmú injekciókat kaptak. A THC a marihuána legfőbb pszichoaktív komponense, az injekciókban alkalmazott koncentráció elegendő volt a vér emberi marihuánafogyasztásnak megfelelő THC-szintjének eléréséhez. Ismert, hogy ez a dózis hozzászokást és a kognitív képességek csökkenését váltja ki mind kísérleti állatokban, mind emberekben. A 3 dimenzionális ábrázolásban megfigyelhető, hogy míg a kontrollmintákban az 1-es típusú kannabinoid receptorok (lila pontok) nagy mennyiségben borítják az idegvégződés felszínét, a THC-injekciók után a receptorok mennyisége drámai módon lecsökkent, és a megmaradó receptormolekulák is az idegvégződés felszínéről a sejten belüli térbe vándoroltak. Ebből arra következtethetünk, hogy a kezelés hatására nem marad elegendő receptor az agy saját, belső kannabinoid jelátvivő rendszerének normális működéséhez, és ez a jelenség állhat a csökkent kognitív képességek hátterében.
Az agy hippocampus nevű, többek közt az emléknyomok rögzítésében nélkülözhetetlen szerepet betöltő területén jelöltünk meg egyedi idegsejteket, ezek idegvégződései zöld színnel tűnnek fel az ábrán. A végződések felszínén STORM szuperrezolúciós mikroszkópiás eljárással vizsgáltuk a kannabinoidreceptor-fehérjék elhelyezkedését olyan egerekben, amelyek a kísérletet megelőző 6 napon kontroll-, illetve THC-tartalmú injekciókat kaptak. A THC a marihuána legfőbb pszichoaktív komponense, az injekciókban alkalmazott koncentráció elegendő volt a vér emberi marihuánafogyasztásnak megfelelő THC-szintjének eléréséhez. Ismert, hogy ez a dózis hozzászokást és a kognitív képességek csökkenését váltja ki mind kísérleti állatokban, mind emberekben. A 3 dimenzionális ábrázolásban megfigyelhető, hogy míg a kontrollmintákban az 1-es típusú kannabinoid receptorok (lila pontok) nagy mennyiségben borítják az idegvégződés felszínét, a THC-injekciók után a receptorok mennyisége drámai módon lecsökkent, és a megmaradó receptormolekulák is az idegvégződés felszínéről a sejten belüli térbe vándoroltak. Ebből arra következtethetünk, hogy a kezelés hatására nem marad elegendő receptor az agy saját, belső kannabinoid jelátvivő rendszerének normális működéséhez, és ez a jelenség állhat a csökkent kognitív képességek hátterében.
Fotó: mta.hu

A kannabisz több ezer éves gyógynövényünk, és számos betegség, például multiplex szklerózis esetén néhány országban kis dózisban már engedélyezik a terápiás célú THC-fogyasztást. Katonáék ezért megvizsgálták a tízszeres hígítású, azaz terápiás koncentráció (10 ng/ml) hatását is. Ebben az esetben a receptorok száma csak 16 százalékkal csökkent, ami összhangban áll azzal a megfigyeléssel, hogy ekkora dózisban a kannabisz-fogyasztásnak általában nincsenek pszichotikus mellékhatásai.