Viola
-6 °C
0 °C

A hosszú élet ára: büdös száj és depresszió

2015.06.09. 12:03

Lehet, hogy minden eddiginél tovább élhetünk, de a betegségek szinte senkit sem kímélnek. Az emberek 95 százalékának van legalább egy egészségügyi problémája; csak 5 százalék teljesen egészséges, és minden harmadik embernek ötnél többféle betegsége van.

Minél tovább kerüljük el a halált, annál több betegségnek tesszük ki magunkat, ahogy a szervezetünk elöregszik. Ironikus módon a halál időpontjának kitolása több egészségügyi problémát okoz, mint a korai halálozás.

Az egészségügyben a legnagyobb hangsúlyt a halálokok visszaszorítására helyezik, ahelyett, hogy a betegségeket kezelnék.

– mondta Theo Vos, a seattle-i Washington Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. A kutatáshoz 188 ország egészségügyi mutatóit vizsgálták az 1990 és 2013 közti periódusban.

A tanulmány főbb megállapításai:

  • Az egészségesen leélt évek száma az 1990-es 537,6 millióról 2013-ra 764,8 millióra nőtt; ez 43 százalékos növekedés. A témával foglalkozó tanulmány szerzői szerint erről elsősorban a társadalom növekedése és az elöregedés tehet.
  • Az egészséges élet legfőbb akadályai a hátfájás és a depresszió, ez minden vizsgált országban a 10 leggyakoribb betegség között volt.
  • A legjellemzőbb, idővel fellépő egészségügyi problémák: fogszuvasodás, idegi alapú fejfájás, vashiányos vérszegénység, halláscsökkenés, genitális herpesz és migrén.
  • A fertőzéses megbetegedések aránya összességében csökken. A leggyakoribb fertőzés, a hasmenés mára a 25. helyre szorult vissza, pedig 1990-ben még a 15. volt.
  • Számos betegséget a helytelen életvitel, az elhízás és az öregedés okoz. A cukorbetegség aránya például 43 százalékkal nőtt 1990 óta. Ugyanakkor az ebből fakadó halálesetek aránya csak 9 százalékkal nőtt.

Vos meg van róla győződve, hogy az öregedéssel járó betegségek és kellemetlen tünetek jobb kezelésekkel és egészségesebb életvitellel megszüntethetők. Ez egybecseng más kutatók állításaival, akik azt mondják, hogy az egészségügynek radikális átalakításra lenne szüksége: a fekvőbetegek kórházi ellátása helyett az egészségmegőrzésre kéne hangsúlyt fektetni. Ezt mondja Rifat Atun, a Harvard Egyetem szakértője is.

Ne várjunk a betegségre – inkább fektessünk be az egészségmegőrzésbe. Nem kezelhetjük ezeket a krónikus eseteket kórházakban; az egészséges életvitelre kell koncentrálni, mert ezzel megelőzhetők a betegségek, illetve lassítható az előrehaladásuk.  Nincs más választásunk: ennek meg kell történnie.