István, Vajk
20 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

A légszennyezés felzabálja az agyunkat

2016.09.06. 12:04

Egy új kutatás légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban. A szennyezett levegő tüdőre és szívre gyakorolt hatását már sokan vizsgálták, de a mostani kutatás az első, ami bebizonyította, hogy a légszennyezésből származó apró, magnetitnak nevezett szemcsék megtalálják az útjukat az agyba is – írja az MTI.

A kutatást a brit Lancasteri Egyetem vezette. A tudósok 37 ember agyszövetmintáit elemezték: a legfiatalabb 3, a legidősebb 85 éves volt. Mindannyian a rendkívül rossz levegőjű Mexikóvárosban éltek halálukig. Megvizsgálták 8 manchesteri ember mintáit is; ők 62 és 92 éves koruk között hunytak el, néhányan idegrendszeri károsodás miatt.

Barbara Maher, a kutatás vezetője korábban már azonosított magnetitet egy forgalmas lancasteri utca és egy erőmű környékének a levegőjében. Úgy vélte, a szemcse megtalálható lehet az emberi agyszövetben is - és sikerült is kimutatniuk. További vizsgálatok kimutatták, hogy a szemcsék alakja különleges; így sikerült meghatározni az eredetüket is.

„Félelmetes és megdöbbentő, amikor az agyszövetet tanulmányozva észrevesszük a sejtek között eloszló szemcséket. Amikor mágnessel kivonjuk őket, milliókat találunk belőlük egyetlen gramm mintában, ami a szövetrombolás millió lehetőségét jelenti.” – mondta Maher.

A magnetit kis mennyiségben természetesen is előfordulhat az agyban. A most talált szemcsékből azonban nemcsak több volt, hanem az alakjuk is eltért a természetes, egyenetlen formától. A most fölfedezett magnetitszemcsék simák és gömbölyűek voltak;

ilyenek csak járművek motorjában vagy fékrendszerében jöhetnek létre, magas hőmérsékleten.

A kutatók minden természetes magnetitszemcse mellett mintegy száz, légszennyezésből származó szemcsét azonosítottak. A legtöbb szemcsét egy 32 éves, közlekedési balesetben elhunyt nő mintájában találták. A szemcsék a 200 nanométernél kisebb átmérőjű, úgynevezett nanoszférák közé tartoznak. (Kontraszt: az emberi hajszál legalább 50 ezer nanométer vastag.)

A nagy légszennyező részecskéket, például a koromszemcséket megállíthatja az orr, a kisebbek bejutnak a tüdőbe, a még kisebbek a véráramba is. A nanoméretű magnetit elég apró lehet, hogy az orrból az agy szaglóközpontjába, majd az idegrendszeren át az agykéregbe hatoljon.

Évi hárommillió halott

A felfedezés után azt kell kutatni, vajon ezek a magnetitszemcsék okoznak-e idegrendszeri károsodást, esetleg felgyorsítják-e a már meglévőt.

David Allsop, a Lancasteri Egyetem ideggyógyásza és Alzheimer-specialistája szintén részt vett a kutatásban. Szerinte a légszennyező szemcsék fontos kockázati tényezőt jelenthetnek az idegrendszeri betegségek kialakulásában, bár erre még nincs közvetlen bizonyíték.

„Sok azonban a megfigyelés: más kutatók megtalálták a szemcséket az Alzheimer-kórosok agyában felhalmozódó fehérjeplakkokban, tehát könnyen lehet, hogy szerepet játszanak ezek létrejöttében.” – mondta Allsop.

Idén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy a légszennyezés évente akár hárommillió ember idő előtti halálát is okozhatja.