Zoltán
10 °C
21 °C

Döntöttek az évszázad biotechnológiai perében

2017.02.20. 14:08

Ítélet született az évszázad biotechnológiai perének is nevezett jogi csatározásban. A bíróság úgy döntött, hogy a Broad Intézet megtarthatja a CRISPR nevű forradalmi génszerkesztő módszerre vonatkozó, akár dollármilliárdok felé utat nyitó szabadalmait – írja a STAT egészségügyi híroldal.

A CRISPR egy egyszerűen programozható génszerkesztő bioszerszám, amely minden eddiginél könnyebbé, gyorsabbá, olcsóbbá és pontosabbá teszi a DNS célzott szerkesztését: nem kívánt darabkákat lehet vele kivágni, vagy kicserélni más szegmensekkel. Ez forradalmasíthatja a betegségek kezelését, hatékonyabbá teheti a mezőgazdaságot, és úgy általában is meghatározza a genetika jövőjét.

A körülötte folyó szabadalmi harc nem csak presztízsvita, hiszen bármelyik cég, amelyik ezzel a módszerrel akar dolgozni, kénytelen lesz licencdíjat fizetni a jogtulajdonosnak, márpedig ha a CRISPR beváltja a hozzá fűzött reményeket, ebből elég szép összeg kerekedhet. A perről és magáról a CRISPR-ről ebben a cikkben olvashat részletesebben, a CRISPR-ről szóló összes cikkünket pedig a jobboldali aktában találja összegyűjtve.

Kapcsolódó

Ki fog meggazdagodni a genetika jövőjén?

A CRISPR napjaink egyik legfontosabb tudományos áttörése. Nem csoda, hogy az évszázad biotechnológiai pere folyik a jogaiért.

De ki találta fel?

A jogokért a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem (UCB), illetve az MIT és a Harvard által támogatott Broad Intézet csapott össze. Az első eredményeket a UCB-s Jennifer Doudna és csapata (a svédországi Umeå Egyetemről Emmanuelle Charpentierrel kiegészülve) publikálta 2012-ben a Science folyóiratban. Ezt követte 2013 elején a Broad Intézetben dolgozó, MIT-s Feng Csang csoportjának CRISPR-tanulmánya az emberi genom szerkesztéséről, szintén a Science-ben. Az ezután kibontakozó jogi vita nagyjából így nézett ki:

  • A UCB 2012 májusában nyújtotta be a szabadalmi kérelmét. Ez eredetileg arról szólt, hogyan lehet alkalmazni a CRISPR-módszert prokariótákon, vagyis egyszerűbb, sejtmag nélküli élőlényeken.
  • A Broad a maga kérelmét 2012 decemberében adta be, ez már eukariótákra, vagyis a valódi sejtmaggal rendelkező, komplexebb élőlényekre vonatkozott.
  • Bár a Broad adta be később a maga kérelmét, különeljárási díjat fizettek a gyorsított elbírálásért, így végül az ő szabadalmukat [pdf] jegyezték be 2014 áprilisában, illetve ennek nyomán azóta egy tucat másik kapcsolódó szabadalmat is megkaptak.
  • A UCB eredeti kérelme viszont továbbra is él, és a kaliforniaiak azzal támadták meg a 2014-es döntést az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Irodájánál, hogy a Broad szabadalma ütközik az övékkel.

Saját recept

A vita tehát arról szól, ki találta fel a CRISPR-Cas9 módszert. Ennek a kérdésnek a magja viszont az, hogy az időben vitathatatlanul első UCB valóban a CRISPR-módszer kulcsát találta-e meg, amiből már logikusan következik a Broad kevésbé forradalmi továbbgondolása; vagy Berkeleyben csak az elemi alapokat rakták le, és valójában a Broad kutatói dolgozták ki az eljárás igazán áttörő formáját?

A háromfős bírói testület szerint nincs átfedés a két kutatócsapat szabadalmai között, és a UCB-n megszületett első eredményekből nem következnek nyilvánvalóan a további eredmények, ezeket nem tudta volna bárki megvalósítani. Vagyis a döntés szerint a Broad Intézetben nem egyszerűen a UCB szakácskönyvéből főztek, hanem a saját receptjüket alkották meg. A döntés középtávon azt is jelenti, hogy a CRISPR módszert alkalmazó vagy alkalmazni tervező cégeknek újratervezés jön: amelyek a UCB mögött sorakoztak fel, azok kezdhetnek a Broad szabadalmainak licencelésén gondolkozni.

Folytköv

A történetnek itt persze még koránt sincs vége. A Nature magazin összeszedte, miért:

  • A UCB minden bizonnyal fellebbezni fog, tovább húzva a már eddig is dollármilliókat felemésztő jogi csatározást. A döntés utáni közleményében az egyetem már jelezte is, hogy továbbra is úgy gondolják, őket illeti a CRISPR-módszer feltalálóinak címe.
  • A döntés csak az amerikai szabadalmakra vonatkozik, ettől függetlenül megy a harc az európai jogokért is, és egyáltalán nem biztos, hogy az óceán innenső partján is ugyanúgy döntenek majd, már amikor döntenek, a becslések szerint akár több, mint öt év múlva.
  • A most harcoló két nagy intézet mögött egy sor kisebb szereplőnek van már ilyen-olyan kapcsolódó szabadalma, és ha a cégek elkezdenek pénzt látni a kapcsolódó tevékenységeikből, ezek a jogtulajdonosok valószínűleg elő fognak állni a követeléseikkel.
  • Az egész hercehurca nem úgy általában a CRISPR-ről szól, hanem egész pontosan a CRISPR-Cas9 nevű eljárásról, de más nukleázokkal is használható a CRISPR-módszer, példa erre a 2015-ben felfedezett CRISPR-Cpf1, amely még a Cas9-nél is egyszerűbbnek és pontosabbnak bizonyulhat, és mások mellett a Broad Intézetnek is van már rá vonatkozó szabadalma. A UCB kutatói pedig épp februárban publikáltak egy tanulmányt két másik alternatíváról, a CasX és a CasY3 nevű nukleázokról. Vagyis hosszútávon az is lehet, hogy nem is azok a szabadalmak fognak a legtöbbet érni, amelyekre a mostani döntés vonatkozik.