Judit
2 °C
7 °C

Döntöttek az évszázad biotechnológiai perében

2017.02.20. 14:08

Ítélet született az évszázad biotechnológiai perének is nevezett jogi csatározásban. A bíróság úgy döntött, hogy a Broad Intézet megtarthatja a CRISPR nevű forradalmi génszerkesztő módszerre vonatkozó, akár dollármilliárdok felé utat nyitó szabadalmait – írja a STAT egészségügyi híroldal.

A CRISPR egy egyszerűen programozható génszerkesztő bioszerszám, amely minden eddiginél könnyebbé, gyorsabbá, olcsóbbá és pontosabbá teszi a DNS célzott szerkesztését: nem kívánt darabkákat lehet vele kivágni, vagy kicserélni más szegmensekkel. Ez forradalmasíthatja a betegségek kezelését, hatékonyabbá teheti a mezőgazdaságot, és úgy általában is meghatározza a genetika jövőjét.

A körülötte folyó szabadalmi harc nem csak presztízsvita, hiszen bármelyik cég, amelyik ezzel a módszerrel akar dolgozni, kénytelen lesz licencdíjat fizetni a jogtulajdonosnak, márpedig ha a CRISPR beváltja a hozzá fűzött reményeket, ebből elég szép összeg kerekedhet. A perről és magáról a CRISPR-ről ebben a cikkben olvashat részletesebben, a CRISPR-ről szóló összes cikkünket pedig a jobboldali aktában találja összegyűjtve.

Kapcsolódó

Ki fog meggazdagodni a genetika jövőjén?

A CRISPR napjaink egyik legfontosabb tudományos áttörése. Nem csoda, hogy az évszázad biotechnológiai pere folyik a jogaiért.

De ki találta fel?

A jogokért a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem (UCB), illetve az MIT és a Harvard által támogatott Broad Intézet csapott össze. Az első eredményeket a UCB-s Jennifer Doudna és csapata (a svédországi Umeå Egyetemről Emmanuelle Charpentierrel kiegészülve) publikálta 2012-ben a Science folyóiratban. Ezt követte 2013 elején a Broad Intézetben dolgozó, MIT-s Feng Csang csoportjának CRISPR-tanulmánya az emberi genom szerkesztéséről, szintén a Science-ben. Az ezután kibontakozó jogi vita nagyjából így nézett ki:

  • A UCB 2012 májusában nyújtotta be a szabadalmi kérelmét. Ez eredetileg arról szólt, hogyan lehet alkalmazni a CRISPR-módszert prokariótákon, vagyis egyszerűbb, sejtmag nélküli élőlényeken.
  • A Broad a maga kérelmét 2012 decemberében adta be, ez már eukariótákra, vagyis a valódi sejtmaggal rendelkező, komplexebb élőlényekre vonatkozott.
  • Bár a Broad adta be később a maga kérelmét, különeljárási díjat fizettek a gyorsított elbírálásért, így végül az ő szabadalmukat [pdf] jegyezték be 2014 áprilisában, illetve ennek nyomán azóta egy tucat másik kapcsolódó szabadalmat is megkaptak.
  • A UCB eredeti kérelme viszont továbbra is él, és a kaliforniaiak azzal támadták meg a 2014-es döntést az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Irodájánál, hogy a Broad szabadalma ütközik az övékkel.

Saját recept

A vita tehát arról szól, ki találta fel a CRISPR-Cas9 módszert. Ennek a kérdésnek a magja viszont az, hogy az időben vitathatatlanul első UCB valóban a CRISPR-módszer kulcsát találta-e meg, amiből már logikusan következik a Broad kevésbé forradalmi továbbgondolása; vagy Berkeleyben csak az elemi alapokat rakták le, és valójában a Broad kutatói dolgozták ki az eljárás igazán áttörő formáját?

A háromfős bírói testület szerint nincs átfedés a két kutatócsapat szabadalmai között, és a UCB-n megszületett első eredményekből nem következnek nyilvánvalóan a további eredmények, ezeket nem tudta volna bárki megvalósítani. Vagyis a döntés szerint a Broad Intézetben nem egyszerűen a UCB szakácskönyvéből főztek, hanem a saját receptjüket alkották meg. A döntés középtávon azt is jelenti, hogy a CRISPR módszert alkalmazó vagy alkalmazni tervező cégeknek újratervezés jön: amelyek a UCB mögött sorakoztak fel, azok kezdhetnek a Broad szabadalmainak licencelésén gondolkozni.

Folytköv

A történetnek itt persze még koránt sincs vége. A Nature magazin összeszedte, miért:

  • A UCB minden bizonnyal fellebbezni fog, tovább húzva a már eddig is dollármilliókat felemésztő jogi csatározást. A döntés utáni közleményében az egyetem már jelezte is, hogy továbbra is úgy gondolják, őket illeti a CRISPR-módszer feltalálóinak címe.
  • A döntés csak az amerikai szabadalmakra vonatkozik, ettől függetlenül megy a harc az európai jogokért is, és egyáltalán nem biztos, hogy az óceán innenső partján is ugyanúgy döntenek majd, már amikor döntenek, a becslések szerint akár több, mint öt év múlva.
  • A most harcoló két nagy intézet mögött egy sor kisebb szereplőnek van már ilyen-olyan kapcsolódó szabadalma, és ha a cégek elkezdenek pénzt látni a kapcsolódó tevékenységeikből, ezek a jogtulajdonosok valószínűleg elő fognak állni a követeléseikkel.
  • Az egész hercehurca nem úgy általában a CRISPR-ről szól, hanem egész pontosan a CRISPR-Cas9 nevű eljárásról, de más nukleázokkal is használható a CRISPR-módszer, példa erre a 2015-ben felfedezett CRISPR-Cpf1, amely még a Cas9-nél is egyszerűbbnek és pontosabbnak bizonyulhat, és mások mellett a Broad Intézetnek is van már rá vonatkozó szabadalma. A UCB kutatói pedig épp februárban publikáltak egy tanulmányt két másik alternatíváról, a CasX és a CasY3 nevű nukleázokról. Vagyis hosszútávon az is lehet, hogy nem is azok a szabadalmak fognak a legtöbbet érni, amelyekre a mostani döntés vonatkozik.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?