Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Magyar kutatók új idegsejttípust találtak

2017.02.21. 10:39

Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése. Olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, ami arra szolgál, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket – írja az MTI.

Az új típusú sejtek alagutakat képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amit a daganatsejtek egyik fegyvereként ismertek korábban – írja a Magyar Tudományos Akadémia honlapja.

Az emberi agy regenerációs képessége a test más szöveteihez képest kicsi. Ugyanakkor kevés helyen és korlátozott számban, de születnek benne új idegsejtek. Ezek a sejtek a megszületésük után a rendeltetési helyükre vándorolnak. A SOTE kutatói ezt a folyamatot vizsgálták. Ehhez a patkány szaglórendszerében leltek kísérleti modellre: itt az agykamrák falában viszonylag nagy mennyiségben születnek új idegsejtek, amelyek a megfigyelések szerint csőszerű alagutakban jutnak el rendeltetési helyükre.

A szakemberek felfedezték, hogy az új sejtek vándorlását egy külön erre a célra specializálódott idegsejttípus segíti. Ilyen sejtek veszik körbe hagymahéjszerűen a vándorlási útvonalat, vagyis ezek alkotják a megfigyelt alagutakat. Az újonnan felfedezett sejtekről az is kiderült, hogy külső ingerekre igen erősen reagálnak, méghozzá a secretagonin nevű fehérje miatt. A fehérje igen érzékeny az idegrendszer kalciumion-koncentrációjának változásaira, és szabályozhatja a sejtben lejátszódó válaszfolyamatokat.

A kutatók azt is észrevették, hogy ezekből a sejtekből több van, mint azt korábban gondolták, de nagy részük egyfajta készenléti állapotban várja, hogy szükség legyen a segítségére. Amikor az agyszövetben sérülés történik, és az újonnan születő idegsejteknek gyorsan a rendeltetési helyükre kell jutniuk, a secretagonin mennyisége megnő a vándorlást segítő sejtekben, vagyis érzékenyebbek lesznek a környezetükre. A kutatók megfigyelték, hogy a secretagonin ilyenkor nemcsak az alagút falában, de a belsejében is felbukkannak, mintegy útjelző rendszert alkotva a vándorló új idegsejtek számára.

A szakemberek kimutatták, hogy az azonosított speciális idegsejttípus különösen nagy számban van jelen emberi magzatokban, és az is kiderült, hogy az emberi szaglórendszerben még időskorban is megtalálhatók. Most azt vizsgálják, megtalálható-e, beindítható-e ez a vándorlást segítő mechanizmus az agyvelő más területein is. Ha egy erre alkalmas mesterséges mikrokörnyezetet tudnának létrehozni, az a kutatók szerint új távlatokat nyithatna a sérült agyszövet helyreállításában.