Auguszta
-4 °C
2 °C

A nemi szerepek miatt fokozza a depressziót egy gén

2017.04.25. 11:47

Meglepő felfedezést tettek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Semmelweis Egyetem (SE) kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban. Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett – írja honlapján az MTA. A kutatásokról Gonda Xénia, az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport tagja beszélt az mta.hu-nak.

A depressziót nem egy vagy két gén markáns befolyása váltja ki, hanem sok gén együttes hatása, és a kialakulásában a géneken kívül a környezeti tényezők is közrejátszanak. „Azt gondoljuk, hogy a gének nagy része nem önmagában okoz depressziót, hanem azt határozza meg, hogy mennyire leszünk érzékenyek a környezeti hatásokra. Ezért lehetséges, hogy némelyik ember, bármi történjen is vele, nem lesz depressziós, míg másoknál nagyon enyhe életesemény hatására is kifejlődhet a betegség” – mondta Gonda.

Depressziója válogatja, melyik gén mit csinál

A Bagdy György vezetésével működő kutatócsoport olyan génváltozatokat keres, amelyek közrejátszanak a depresszió kialakulásában. A korábban az Európai Unió támogatásával indult projekt helyszíne Budapest és Manchester volt: a vizsgálatban közel 2500 fő vett részt, 18 és 64 év közötti önkéntesek. A résztvevők között valamivel több volt a nő, de a szülőképes korú nők körében egyébként is kétszer-háromszor gyakoribb a depresszió, mint a férfiak között. A résztvevők DNS-mintát adtak és kérdőíveket töltöttek ki.

A kutatás újdonsága, hogy nem összességében nézték a közelmúltban bekövetkezett negatív életeseményeket, hanem ezek különféle típusait külön vizsgálták. Ennek eredményeként fedezték fel, hogy a szerotonintranszporter gén egyik variánsa kifejezetten a pénzügyi-gazdasági nehézségekkel kapcsolatos stressz esetében fokozza a depresszió kockázatát. Érdekesség, hogy a gén negatív hatása nőknél nem volt megfigyelhető, csupán férfiaknál, és náluk is csak a 30 év feletti korcsoportban. Ráadásul ugyanez a gén a fiatalabbaknál bizonyos stresszorok (stresszt kiváltó külső ingerek) esetében éppen hogy védő hatást fejthet ki.

A hagyományos nemi szerepek és a gének

A férfiak azok, akiknek a nemi szerepéhez is kapcsolódnak a pénzügyi-gazdasági kérdések. Még mindig elég mélyen gyökerezik a hagyományos nemi szerepekben, hogy ők biztosítják a család anyagi jólétét.

"Nagyjából 30 éves kora körül áll mindenki teljesen a saját lábára, válik felelőssé saját maga és családja eltartásáért. Ugyanakkor, ha a társas hálózattal, baráti kapcsolatokkal, ismerősökkel összefüggő stresszorokról van szó, a szerotonintranszporter génnek ez a variánsa védő szerepet játszik a 30 év alattiaknál a depresszió kialakulásával szemben. Ez nem meglepő, hiszen úgy gondoljuk, evolúciós szempontból e génvariáns szerepe, hogy érzékenyebbé tegye az egyént a környezeti és társas hatások iránt" – mondta Gonda.

"Ha érzékenyebben viszonyulunk társainkhoz, jobban tudunk együttműködni, ki tudjuk használni az abból fakadó előnyöket, hogy csoportban élünk, és nem vagyunk kizárólagosan magunkra utalva. Az adott genetikai variáns nem véletlenül alakult ki és maradt fenn az evolúció során. Azért jelent meg, mert adaptív hatású, és előnyös tulajdonságokat kódol. Ugyanakkor ezek a variánsok nem ideális külső körülmények, túlzott mértékű stressz esetén a depresszió kialakulásához is hozzájárulhatnak.”

A kutatócsoport nemcsak a szerotonintranszporter gént vizsgálja, hanem a depresszió hátterében szerepet játszó számos egyéb genetikai variánst is. Emellett kutatják a gének és a környezet, valamint a gének egymás közötti interakcióját is. Mivel a depresszió igen változatos kórkép, a kutatók tervezik a betegségen belüli alcsoportok felállítását és genetikai hátterük meghatározását is. Azt is szeretnék megállapítani, hogy egyes gyógyszerek mely altípusok esetében lennének hatékonyak.