Egymilliárd ember küszködik a betűkkel

A diszlexia nyelv- és beszédtanulási, illetve olvasási képességekkel kapcsolatos zavar. Legjellemzőbb tünetei a folyékony és pontos olvasásnál fellépő problémák. Az ezzel küszködő gyerekeknek nehezükre esik egy általuk olvasott szövegre vonatkozó kérdésekre válaszolni – viszont ha felolvassák nekik a szöveget, lehet, hogy azonnal meg fogják érteni.

Lehet – és ez itt a kulcsszó. A diszlexia mindenkinél kicsit más formában lép fel, így a tünetek egyénenként változnak. Előfordul, hogy a diszlexia a nyelvi, írásbeli és matematikai képességekre is kiterjed. Az érintett gyerekeknek nehezére esik a szavak dekódolása; ez az a képesség, ami az adott betűket hangokká alakítja, majd pontosan és folyamatosan olvassa fel a szavakat.

A diszlexia pontos kiváltó okát a tudomány máig sem tudta meghatározni, de azt tudjuk, hogy neurobiológiai és genetikai eredetű rendellenesség. A diszlexia jó eséllyel öröklődhet: az olvasási nehézségekkel küszködő gyerekek testvéreinek 40 százaléka hajlamos a diszlexiára, és a diszlexiás gyerekek 49 százalékának szüleit is érinti a rendellenesség. A genetikusok már több, az olvasáshoz és a nyelvfeldolgozáshoz köthető gént azonosítottak.

Agyi képalkotó berendezésekkel kimutatható, hogy az olvasásért felelős agyterületen különbség van a diszlexiások és nem diszlexiások agya között. Ez az agyterület felel azért a készségért, hogy a leírt hangokat szavakká kapcsolja össze, majd felismerjük ezeket a szavakat.

Akik nem tudnak olvasni jól

A diszlexia egy életen át elkíséri az embert, de a megfelelő módszerekkel és tanulási segédlettel együtt lehet élni vele. Szerencse, mert

A népesség 5-10 százalékát érintheti, de egyes szakértők szerint az emberek 17 százaléka küzd olvasási nehézségekkel. Ez alsó hangon is fél-egymilliárd embert jelent. Az érintettek száma attól is függ, hogy ki hogy definiálja a diszlexiát.

A koraszülöttek körében a diszlexiások aránya a 25 százalékot is elérheti. A szakértők ezért is gyanítják, hogy nemcsak genetikai okok, hanem fejlődési rendellenességek is közrejátszanak a kialakulásában. Az is valószínű, hogy a részképességzavarral küzdő gyerekek száma az ismertnél  magasabb lehet.

A diagnosztizált diszlexiás esetek száma világszerte nő, de erről valószínűleg nem az esetszám növekedése tehet, hanem a diagnózisok válnak egyre pontosabbá. Pedig a diszlexiát nem könnyű felismerni, mivel a tünetei más mentális vagy fejlődési rendellenességekre is utalhatnak, és ezek egészen enyhe formában is felléphetnek. Árulkodó jel lehet, ha a gyerek kerüli az olvasást; sem magában, sem hangosan nem hajlandó rá, de ha megpróbálja, frusztrálttá, idegessé válik.

A gyerek jó eséllyel diszlexiás, ha az alábbi tünetek mutatkoznak rajta:

• A teljesítményzavar ötödik osztályos korig megjelenik; nem a hiányos tanulási lehetőség következményeként lép föl; és nem a már megszerzett iskolai teljesítmény elvesztésével jár.
• Értelmesnek, okosnak látszik, remekül fogalmaz, de nem tud iskolás fokon írni, olvasni vagy betűzni. A diagnózis előtt gyakran lustának, butának, nemtörődömnek vagy éretlennek tartják. Tanárai gyakran hiszik, hogy nem próbálkozik elég keményen, vagy viselkedési zavarai vannak.
• Magas az intelligenciája, de ezt csak a szóbeli teszteken tudja bebizonyítani, az írásbelieken nem. Emiatt butának érezheti magát, gyengül az önbizalma, és könnyen frusztrálttá vagy túlérzékennyé válik az iskolai olvasással vagy a tesztekkel kapcsolatban.
• Gyakran elkalandozik a figyelmük, miközben megszűnik számukra a külvilág. Nehezen követik nyomon az idő múlását. Nehéz fenntartani a figyelmüket: hiperaktívak vagy álmodozók.
• Mivel nehezen olvasnak, a tanulásuk nem elméleti, hanem gyakorlati. A szemléletes példákból tanulnak a legkönnyebben: demonstrációkból, kísérletekből, megfigyelésekből.

A betegséget azért nehéz azonosítani, mert a kisgyerekeknek sokféle tanulási és figyelemzavara lehet. Ezek közül sok kéz a kézben jár az olvasási nehézségekkel. Az ezekkel járó tünetegyüttesből viszont nehéz egyértelműen kiemelni és elkülöníteni a diszlexiát. A diszlexiavizsgálatnak épp ezért teljes körű kivizsgálásnak kell lennie, ami a tanulási folyamatok minden részét érinti.

Néhány fejlődési rendellenesség, amiket gyakran diszlexiaként könyvelnek el:

• ADHD. A betűszó a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) rövidítése. Az ADHD-s diákok körülbelül 40 százalékánál diagnosztizáltak diszlexiát. A diszlexiás gyerekek ingerültsége vagy különcsége viszont az olvasási nehézségekre vezethető vissza, nem az ADHD-re. Az ADHD-sek viselkedése kisgyerekes, játékos, a figyelmük csapong, a tanulásban nem elég kitartók. Az iskola kudarcok miatt a nyugtalanságuk tovább fokozódik, a tartós kudarcok pedig másodlagos pszichés rohamokat okoznak a gyereknél.
• Végrehajtó funkciók zavara. A végrehajtó funkciók szabályozzák a szervezést, a rugalmas gondolkodást, és ide tartozik a munkamemória is. Ha ezen a területen fejlődési vagy működési rendellenesség alakul ki, az a tanulási készségeket is befolyásolja.
• Hangfeldolgozási nehézségek. Az APD (Audiotory Processing Disorder) kihat a gyerek tanulási képességeire is. Ha nem tudja párosítani a hangokat az olvasott szöveggel, komoly nehézségei támadhatnak az olvasással. Az APD-vel küszködő gyerekek nehezen tudják megkülönböztetni a betűket és kimondani az új szavakat.
• Képfeldolgozási nehézségek. A VPI (Visual Processing Issue) a látást zavarja össze. A VPI-os gyerekek gyakran panaszkodhatnak homályos látásra vagy a papíron ugráló betűkre. Ezt sokszor úgy próbálják kompenzálni, hogy pislognak, vagy behunyják az egyik szemüket. Gyakran fordítva írják le a betűket, és gondot jelent számukra, hogy a vonalak között maradjanak az írott betűikkel.
• Diszgráfia. Ez befolyásolhatja a gyerek azon képességét, hogy számokat és betűket írjon. A diszgráfiás gyerekeknek nehezükre eshet, hogy papíron fejezzék ki a gondolataikat. A diszgráfiás gyerekek közül sokan diszlexiások is. Árulkodó jelek: a gyerek rosszul, görcsösen fogja a ceruzát. Nagyon lassan, rossz vonalvezetéssel, sok betűtévesztéssel, kihagyásokkal ír. Sokszor összekeverik az azonos írásmozdulattal kezdődő betűket. Az l-t f-nek vagy b-nek nézik, az u helyett v-t írnak. Gyakran egybe- vagy különírnak szavakat, amiket nem kéne. Nem észlelik a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat, ezért ezeket nem is jelölik. Rossz a helyesírásuk és a fogalmazásuk.
• Diszkalkulia. Igen, a kalkulia utótag számolást jelent. Ez a gyűjtőfogalom olyan gyerekeket jelöl, akiknek nem megy a matek. Sok gyereknek van problémája az olvasással és a számolással, és a diszlexián túl a diszkalkuliával is küszködnek. Mindkettő komoly tanulási nehézségekkel járhat.

A diszlexiát sok esetben csak akkor diagnosztizálják, ha a gyerek már olvas, és nehézségekbe ütközik. Ezt a leginkább akkor lehet észrevenni, ha már a kortársai között próbál boldogulni – vagyis az iskolában. Viszont lehet, hogy még ekkor is nehezen derül fény a rendellenességre, mert

Olvasási nehézségeik ellenére komoly tehetséget mutathatnak a művészetekben, drámában, zenében, sportban, műszaki tárgyakban, az üzleti életben, értékesítésben, formatervezésben, építészetben vagy mérnöki tudományokban. Csak megfelelő oktatásra van szükségük; az már logopédus feladata, hogy pontosan felmérje a részképességzavar természetét, és megfelelő terápiás és tanulási módszereket javasoljon.

Lassan kapcsol

A betűk dekódolásához egy alapvető nyelvi készség szükséges; ezt fonemikus tudatosságnak vagy fonématagolási képességnek nevezik. Ez a készség különíti el a szavakban a különálló hangokat. A fonématagolási problémák már a beiskolázás kezdetén jelentkezhetnek, de egyes gyerekeknél a diszlexia csak később válik azonosíthatóvá, amikor a komplexebb készségeiket kéne használniuk. Ezek közé tartozik a nyelvtan ismerete, az olvasási rutin összehasonlítása, az olvasás folyamatossága, a mondatalkotási készség és a mélyebb szövegalkotási képességek.

Több kutatás kimutatta, hogy a diszlexiásoknál valóban lassúbb a beszédfeldolgozás, de

Egy 2015-ös tanulmány szerint a beszédfeldolgozás lassúsága a diszlexia hatása lehet, nem az oka. A Carnegie Mellon Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy a procedurális tanulás – ami az olyan készségek elsajátításához kell, mint például a biciklizés – hogyan befolyásolja a diszlexiások beszédhangtanulási képességeit.

A Cortexben megjelent tanulmányban Lori Holt és Yafit Gabay elsőként mutattak rá, hogy a diszlexia komolyan befolyásolhatja a komplex hangsorok rögzítésének képességét. Vagyis a szövegértés nehézségéről csakugyan a diszlexia tehet, de nem kiváltja, csak gátolja azt. A tanulmányuk felfedte, hogy van összefüggés a diszlexiások procedurális tanulási képességei és fonológiai nehézségei között.

Holt úgy látja, a diszlexia okát vizsgáló kutatások többnyire neurológiai rendellenességekkel foglalkoznak, valamint azzal a részterülettel, hogy a diszlexiásoknak milyen nehézségeik vannak a betűk hangzókhoz kötésével, amikor olvasni tanulnak.

A procedurális tanulási nehézségek nem nyelvspecifikusak, viszont a diszlexia megjelenési formája nyelvenként és nyelvcsoportonként változhat. Egy 2009-es tanulmány szerint a kínai anyanyelvű diszlexiások máshogy teljesítenek a nyelvi felméréseken és neurológiai vizsgálatokon, mint az angolul beszélő társaik. Náluk a probléma gyakran fonológiai eredetű; az ettől szenvedőknek az okoz nehézséget, hogy felismerjék a beszélt nyelv hangstruktúráját, és betűkké alakítsák azt. A Hong Kong-i Egyetemen végzett kutatás szerint viszont

Az angolban a latin ábécé betűihez kapcsolódó hangok és az azokból formálható szavak kimondhatók. A kínai írásjegyek viszont sokkal bonyolultabbak, tele finom, apró vonásokkal, és az egyes karakterek kiejtését memorizálni kell. Márpedig ha nem kapcsolhatók hangzók az egyes betűkhöz, a megtanulásuk is jóval nehezebb lesz. Egyébként hasonló probléma lép fel a kottavakságnál is, amikor valaki a kottafüzet jelöléseit nem tudja követni.

Gyógymódja nincs, de kezelhető

Bár a diszlexia nem gyógyítható, a rendellenes fejlődésből fakadó hátrányok kompenzálhatók. A tanulmányok szerint a diszlexiások 85 százalékánál az olvasási nehézségeket egy vagy több gyengén működő kognitív funkció okozza. Az esetek többségében a fonemikus tudatosság vagy a hangfeldolgozás képességének gyengeségéről van szó. A megfelelő terápiás módszerekkel ezek sikeresen javíthatók:

• Cserne-módszer. Cserne István, az Olvasásklinika szakmai vezetője dolgozta ki több mint egy évtizede. Ezen a terápián a gyerekek lelki bajait is feltárják, figyelembe véve, hogy hol akadt el a fejlődésben. Öt személyes terápia vagy beszélgetés és napi tíz perc gyakorlás állítólag kimutatható javulást hoz a gyerekek olvasási képességeiben.
• Meixner-módszer. Magyarországon gyakran alkalmazzák ezt a sajátos betűtanítási sorrendet, ahol az egymáshoz nagyon hasonló betűket igyekeznek minél nagyobb időkülönbségekkel megtanítani a diszlexiás gyerekeknek. Így csökkenthető az esélye, hogy a hasonló, vagy egymás tükörképeinek látszó betűket a gyerek olvasás közben összekeverje. A gyerekek látással, hallással és tapintással, vagyis több érzékszervvel is megismernek egy-egy betűt, így jobban rögzülhet bennük.
• Sindelar-program. Kognitív terápia, ami a még működő készségek fejlesztését tűzi ki célul. A terápiának része az intermodális kódolás, az emlékezet, a téri orientáció fejlesztése.
• Speciális szemüveg. Előfordulhat, hogy a diszlexia oka a szem rendellenes működésére vezethető vissza; erre többféle megoldási javaslat is kínálkozik. Az egyik a két szemet külön-külön ellenőrző látásvizsgálat; ez kiderítheti, ha egy-egy színes szemüveglencse javíthat-e a betűk olvashatóságán.
• Zenei készségek fejlesztése. Tapsolással, dobolással, ritmusok ismételtetésével fejleszthető a gyerek muzikalitása, ez pedig önkéntelenül kihat a nyelvi készségekre is.
• Meseolvasás. Ha esténként mesét olvasunk a gyereknek elalvás előtt, bővülni fog a gyerek szókincse, valamint javul a memóriája és a szövegértése.
• Megfelelő segédeszközök használata. Az Amazon Kindle-nek van a diszlexiások olvasását megkönnyítő speciális betűtípusa, a Whispersync Mode pedig hangosan fel is olvashatja a látott szöveget. Ez sokat segíthet a szövegértés javításában.

A diszlexiának nincs végleges gyógymódja, de terápiás lehetőségekből rengeteg van, és ezek közül több tudományosan nem megalapozott. A hatásosnak hirdetett GAPS-diétáról még egyetlen tanulmány sem készült, és a hallásébresztéssel kapcsolatban is sokan szkeptikusak. Épp ezért fontos, hogy ha a jó eszű gyerek küszködik az olvasással, teljesítményproblémái vannak vagy kezelhetetlenné válik, forduljunk minél előbb szakemberhez.

(Borítókép: Vizsgálat a franciaorsági Prody egészségügyi központban, ahol diszlexiás és tanulási nehézséggel küzdő gyerekekkel foglalkoznak 2006-óta. Fotó: BSIP/UIG Via Getty Images)