Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Új módszerrel lassítják az Alzheimer-kórt

2018.01.31. 10:03

Míg az Alzheimer-kór kezelésében a legtöbb gyógymód a memória javítását célozza meg, az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvostudományi Központjának kutatói mély agyi stimulációs eljárással próbálkoznak a betegek problémamegoldó és döntéshozó képessége csökkenésének lelassítására – írja az MTI.

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb degeneratív idegrendszeri megbetegedés, az Egyesült Államokban több mint ötmillió embert érint. 2050-re a lakosság öregedésével számuk elérheti a 16 millió az Alzheimer Társaság szerint. Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár, ellehetetlenítve a normális napi életvitelt és önellátást. Nincs rá hatékony terápia, csak olyan kezelések, amelyekkel az életminőséget lehet javítani.

A mély agyi stimulációs eljárás (DBS) esetében műtéti úton az Alzheimer-betegek homloklebenyébe elektródákat ültetnek be, hogy segítségükkel elektromosan ingereljék az egyes agyi régiókat, struktúrákat. A homloklebeny a felelős a személyiségért, a beszédért, és a mozgás megtervezéséért, kivitelezéséért.

Parkinson-betegség kezelésében a DBS-t már régóta használják, de az Ohiói Állami Egyetem szakembereinek tanulmánya az első, amely a DBS-t Alzheimer-kóros betegeknél alkalmazza az agy egy olyan területén, amely viselkedési szabályozásokért felelős.

Számos olyan eszközünk vagy gyógyszerünk van, amely segít az Alzheimer-kórosok memóriájának javításában, de nincs semmi olyan, amely segítené javítani ítélőképességüket, jó döntéseiket vagy növelni azt a képességüket, hogy a végrehajtandó feladatra koncentráljanak, hogy ne vonja el semmi a figyelmüket. Napi feladataik ellátásához – mint az ágy megvetése, az élelem kiválasztása, az értelmes kapcsolattartás a barátokkal és a családtagokkal – szükség van ezekre a képességekre

– mondta Douglas Scharre, a Journal of Alzheimer's Disease szaklapban bemutatott tanulmány társszerzője.

Újra tud ételt készíteni magának

Ugyanez az eljárást világszerte már több mint 135 ezer Parkinson-betegségben szenvedő estében sikeresen alkalmazták. A tanulmány megmutatta, hogy a homloklebeny mély agyi stimulációja képes az ilyen képességek általános romlását úgy lelassítani, mint ahogyan azt az Parkinson-kór korai vagy enyhe szakaszában lévő betegeknél tapasztalják.

A homloklebeny felelős a problémamegoldó, szervező és tervező képességeinkért és a jó ítélőképességért. Ennek az agyterületnek a stimulálásával a tanulmányba bevont Alzheimer-kórban szenvedők kognitív és mindennapos funkciókkal kapcsolatos képességei jóval lassabban romlottak, mint a kontrollcsoport tagjainak képességei, akiknél nem alkalmaztunk mély agyi stimulációt

– mondta Scharre.

Az ohiói tanulmányba bevont mindhárom Alzheimer-kórban szenvedő esetében javuláshoz vezetett az eljárás. Köztük van a 85 éves LaVonne Moore, aki 2013-ban, amikor bevonták a tanulmányba, képtelen volt arra, hogy elkészítse az ételét. Két évi mély agyi stimuláció után már önállóan készít el egyszerű ételeket. Ma már képes arra is, hogy megszervezze, ha el kell hagynia a házat és más feladatok tervezésére, elvégzésére is. 89 éves férje elmondta, hogy az Alzheimer-kór ugyan tovább hatalmasodott rajta, de jóval lassabban, mint várták.

Az amerikai kutatók szerint tovább kell folytatni a kutatásokat a frontális lebeny stimulálásáról nem műtéti eljárások alkalmazásával.