Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

Egymillió évnyi fotoszintézist égetünk el évente

2008.04.15. 21:00
A naperőművek áttörés előtt állnak, a szélerőműveket a zöldeken kívül mindenki szereti, a harmadik és negyedik generációs atomerőművek brutálisan erősek és környezetbarátabbak lesznek, de úgyis mindenki csak az ITER-re kíváncsi, derült ki a francia és magyar szakemberek részvételével szervezett energetikai konferencián a budapesti Francia Intézetben.

Az már biztos, hogy a közeljövő óriási kihívást jelent az energetikai szektornak: jelenleg 1,6 milliárd ember él villamos energia nélkül, ha ők is rácsatlakoznak a hálózatra, még nagyobb lesz az erőművek és a Föld leterheltsége. Az olaj világpiaci árának növekedése a 70-es években tapasztalt olajárrobbanásra emlékeztet, a nyolcvanas évek óta viszont jóval nagyobb a kitermelés, mint amennyi új olajmezőt tárnak fel. Nem csoda, hogy a külföldi államok az alternatíván gondolkoznak, hiszen ezeknek már nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és stratégiai jelentőségük is nagy.

Nem mindig fúj

Franciaország azért lehet példa számunkra, mert elöl jár a modern energiaforrások alkalmazása terén: a villamos energia 80 százalékát atomerőművet szolgáltatják, amik az utóbbi pár évtizedben, különösen Csernobil óta ugyan nem voltak szalonképesek, a növekvő olaj- és gázárak miatt azonban egyre népszerűbb a nukleáris energiát emlegetni. De komolyan foglalkoznak a napenergia és a szélenergia hasznosításával is, míg nálunk még csak tapogatóznak a befektetők.

Előadnak

Dr. Tar Károly, a szélenergia klimatológiai vonatkozásaival foglalkozó szakember előadásából kiderült, hogy Magyarországon szinte jelentéktelen a megújuló energiaforrásból származó villamos energia aránya, de a helyzet javul. Idén áprilisra már 112 megawattnyi teljesítmény származott szélerőművekből, ezt 60-70 turbina hozta össze, többségük az ország észak-nyugati részén dolgozik. Ezekről a szerkezetekről tudni kell, hogy 3 méter per szekundumos szélsebesség alatt még nem termelnek energiát, a maximális névleges teljesítményt 15 m/s-os szélsebesség mellett érik el, 25 m/s fölött viszont már ki kell kapcsolni, szélirányból elfordítani őket, nehogy kárt tegyen bennük az időjárás. Mint az látszik egy szűk, 10 m/s-os intervallum áll az erőművek rendelkezésére, hogy leadják a maximális névleges teljesítményüket, de ennél is fontosabb, hogy az idő mekkora részében dolgoznak egyáltalán az erőművek.

Éppen ezért kell elsősorban azt vizsgálni, hogy az adott területen mekkora az esély a 3 méter per szekundumosnál nagyobb szélsebesség gyakori eléréséhez. Ez a mutató országrészenként változik, 60 méteres magasságban például az esetek 69 százalékában megvan a megfelelő sebesség Szegeden, ez a mutató viszont már csak 38 százalékos Keszthelyen.

De az aránykülönbség megmarad akkor is, ha az átlagos szélsebességet vesszük figyelembe, ami 70 százalékkal magasabb az alföldi városban, mint Keszthelyen. A legjobb értékeket persze Kékestető tudja felmutatni, ott azonban érdekes módon pontosan ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg: míg az országban mindenhol a déli órákban éri el a széltermelés a maximumot, addig az ország legmagasabb pontján ilyenkor a legrosszabbak a mutatók. A befektetők mindenesetre lelkesek, jelenleg 330 megawattnyi szélerőmű-kapacitást engedélyeztek az országban, ennyit tud fogadni a hálózat anélkül, hogy komolyabb problémát jelentene a szélerőművekre jellemző ingadozó teljesítmény.

Ellenállás

A magyar kutatót Dr Alan Nadai szélenergetikával foglalkozó francia szakember váltotta, aki elmesélte, hogy Nyugat-Európában már komoly ellenállásba ütköznek a beruházók. A tervezésnél természetesen figyelembe kell venni a vándormadarak útvonalát, de sokan tájidegennek is találják a szélerőműveket, ezért gyakoriak a tiltakozások. Persze azt senki sem merné kijelenteni, hogy egy füstölő szénerőmű jobban festene a domboldalon.

Dr. Nadai táblázatából kiderül, hogy Európában szinte csak a nyugati országokban van jelentős szélerőmű-kapacitás, de ennél is rosszabb, hogy a keleti országokból nem is nagyon érdeklődnek a legújabb technológiák iránt: a legutóbbi szakmai konferencián például a rengeteg nyugat-európai résztvevő mellett csak egy szlovák cég képviselte a keleti országokat. Kiderült, hogy Franciaország 2 gigawattos szélenergia-kapacitásával nem kiemelkedő a nyugati mezőnyből, de komolyak a tervek: 2010-re 14 gigawattot, 2020-ra 23 gigawattot akarnak elérni, ugyanakkor még így is csak Németország mai, 22 gigawattos eredményét sikerülhet elérni. A szélerőmű-dobogó második helyezettje az Egyesült Államok 17 gigawattal, harmadik Spanyolország 15 gigawattal. Persze most csak kapacitásokról beszélünk, a leadott teljesítmény nagyban függ a szélsebességtől, de általánosságban elmondható, hogy 20-25 százalékos az erőművek átlagos kihasználtsága. „Öttel kell osztani a kiépített teljesítményt” – mondta Dr. Joél Guidez, a Francia Atomenergia-ügynökség szakembere.