Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Adatokat hamisított a fizikus

2002.07.17. 15:25
Egy 1999-ben bejelentett felfedezés alátámasztani látszott azt a hetvenes években született elméletet, amely szerint a stabil atommagok köre a 114 protont és 184 neutront tartalmazó elem környékén újabbakkal bővül. A 118-as rendszámú szupernehéz elem előállításáról szóló beszámolók számos fizikust és kémikust hoztak lázba világszerte. De korai volt az öröm: a nagy horderejű felfedezésről kiderült, hogy tudományos kacsa, az egyik kutató ugyanis meghamisította a kísérletek adatait.
A kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium (LBNL) kutatói 1999-ben jelentették be, hogy felfedezték a világ legnehezebb, atommagjában 118 protont és 175 neutront tartalmazó elemét. A 118-as rendszámú atommag beszámolójuk szerint akkor jött létre, amikor egy kísérlet során ciklotronnal felgyorsított, nagy energiájú kriptonionokkal bombáztak egy ólom céltárgyat. A mérésekben nagy szerepet játszott az LBNL szuperérzékeny gáztöltésű szeparátora, amelynek segítségével olyan magreakciók is kimutathatók, amelyekben csak egy hét alatt keletkezik egy atom.

A stabilitás szigete

Bár az elem rendkívül gyorsan elbomlott, alátámasztotta azt a hetvenes évekből származó elméletet, amely szerint a stabil atommagok köre a 114 protont és 184 neutront tartalmazó elem környékén egy újabb "szigettel" bővül. Ennek bizonyítása hatalmas súllyal bírt volna, hiszen a természetben előforduló legnehezebb elem, az urán leggyakoribb izotópja "csupán" 92 protont és 146 neutront tartalmaz, a periódusos rendszerben ezt követő elemek csak reaktorokban vagy részecskegyorsítókban állíthatók elő, és mindegyik igen bomlékony.

Elmaradt az ellenőrzés

A kísérlet eredményeinek reprodukálásával Németországban és Japánban is próbálkoztak, sikertelenül. A berkeley-i csoport ezért újra ellenőrizte a korábbi adatokat, és ekkor már nem találták a a 118-as elem jelenlétére utaló jeleket, így június végén visszavonták állításaikat. A New Scientist szerint ezzel párhuzamosan Charles Shank, az LBNL igazgatója bejelentette, hogy a hiba oka az volt, hogy a 15 fős kutatócsoport egyik tagja meghamisította az adatokat.

Az eset után az intézettől elbocsátottak egy kutatót. Néhány amerikai újság meg is nevezi a menesztett alkalmazottat: szerintük ez Victor Ninov fizikus, a 118-as elem felfedezéséről először tudósító tanulmány írója. Az alkalmazottak június végi találkozóján Shank az esetet intő jelnek nevezte, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a kísérletekben résztvevőknek a jövőben sokkal nagyobb felelősséggel kell tartozniuk a kiadott tanulmányokért. Ebben az esetben ugyanis a legtöbb alapvető ellenőrzés és adatarchiválás elmaradt.