További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Hatékony hálózatok
A Los Angelesi Kaliforniai Egyetem Beágyazott Hálózati Érzékelés Központjában már hosszú ideje vizsgálják a technológia jóvoltából felmerült hálózatarchitektúrai kérdéseket. Talán a legfontosabb meglátásuk, hogy maguknak az elosztott szenzoroknak is sok érzékelőt kell tartalmazniuk. Ez alapfeltétele annak az elvárásnak, hogy a távoli, távolból irányított hálózatok a rendszer minden egyes pontjáról (például a mikrofonok elhelyezéséről és érzékenységéről, stb.) részletes információval rendelkezzenek. A szenzor inputjainak kiértékelése és az érzékelő alaphelyzetbe állítása csak ennek az információnak a pontos kezelésével kivitelezhető.
A hálózatnak képesnek kell lennie az adott adatcsomag által reprezentált idő- és helyparaméterek ellenőrzésére. Egyfajta szavazóprotokollok bevezetése is szükségesnek tűnik – így lehetne jelentéktelenné tenni a gyengén teljesítő érzékelők adatait. Egyes érzékelőket megbízhatónak könyvelnének el, másokat kevésbé. Minél kényesebb információval dolgoznak, annál fontosabb egy ilyen osztályozó rendszer bevezetése.
A kategórianeveknél és címkéknél nagyon fontos a szabványosítás: ha az egyik szenzor melegről, míg a másik hidegről informál, a hálózatnak azonnal meg kellene értenie, hogy mindkét adat ugyanarra a jelenségre vonatkozik.
Idővel nem lenne meglepő, ha az egyre bonyolultabb rendszerek különböző szintjein lévő elemek egymás tevékenységét vizsgálnák. Szenzorok figyelik a szenzorokat, melyek más szenzorokat figyelnek, melyek ismét más szenzorokat figyelnek, és így tovább.
A földrengéstől a zajszennyeződésig
Elosztott érzékeléssel amatőr szeizmográfusok például nagy kiterjedésű földrengést tanulmányozhatnak valós időben, érzékelőként egy pixel felbontással. Az elosztott érzékelés időjárási jelenségek, mikroklímák vizsgálatánál szintén felbecsülhetetlen szolgálatokat nyújthat. Olyan esetekben például, amikor radar helyett apró szenzorokból összeálló és az információt egymás között megosztó hálózatok kutatnak az adott területre jellemző minták után.
Az elosztott érzékelés az autóvezetési feltételeken, a világhálón hozzáférhető térképek és az általuk adott utasítások, tanácsok minőségén szintén sokat javíthat. Az eddigi munkát algoritmusok végezték, márpedig azok – az út minőségének, a forgalom nagyságának figyelmen kívül hagyásával – szinte kizárólag számokkal, műveletekkel foglalkoznak. Viszont, ha a megfelelő érzékelőkkel ellátott jármű közvetlenül a térképkészítő honlaphoz juttatna el adatokat, az online útirány-tanácsadók pontosabbak, használhatóbbak lennének.
A nagyvárosi élet problémáinak kezelése során ugyancsak rengeteget segíthetnek. Épülettervezésnél, közlekedésirányításánál, tömegek kezelésénél, szabadban és belső terekben egyaránt alapozhatunk az általuk szolgáltatott adatokra. Például speciális szenzorokkal felvértezett mobiltelefonok gyűjthetnék és kommunikálnák egymás között az adatokat metropoliszaink zajszennyezettségéről.