Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A tömeges, halálos világjárványig csak két mutáció vezet

2007.02.02. 16:35
A milliókat meggyilkoló 1918-as és a csupán néhányakat megbetegítő influenzavírus között mindössze két aminosavnyi eltérés van, állítja egy atlantai kutatócsoport. A felfedezés abban segítheti a pandémiakutatókat, hogy egy lépéssel a H5N1 járvány előtt járjanak a terjedést elősegítő speciális mutációk elemzésével.

A kutatócsoport az ötvenmillió életet követelő, 1918-as influenzavírust egy olyan vírussal hasonlította össze, ami gyilkos ugyan, de nem terjed nagy ütemben. A két kórokozó között két aminosav eltérést tapasztaltak. A kutatók szerint ez a két aminosav felelős azért, hogy könnyen terjed-e emberek között a halálos kór, vagy sem.

A felfedezéssel párhuzamban a H5N1 továbbra is gyilkol, Indonéziában ezen a héten rendkívüli állapotot hirdettek, amikor a vírus elérte ötvenharmadik áldozatát. Az afrikai kontinenst is elérte a betegség: Nigériában az első áldozat egy 22 éves nő volt, Indonézia és Kína után pedig Egyiptom a harmadik ország, ahol a legtöbben fertőződtek meg H5N1 vírussal.

Orr vs tüdő

Az influenzavírus haemagglutinin nevű felszíni antigénje az orr és tüdősejtek cukormolekuláihoz csatlakozva jut a szervezetbe. A madárinfluenza a 2.3-sziálsav nevű sejtfelszíni cukrot részesíti előnyben, az emlősöket fertőző influenzavírus pedig legszívesebben a 2.6-sziálsavhoz kötődik, ami az orrban és a torokban található (míg a 2.3-as számú mélyen, a tüdőszövetben). A madarakat fertőző H5N1 tehát a tüdőszövetben található 2.3-as számú cukorhoz kötődik, ellentétben a hagyományos humán vírustörzsekkel, amik a felső légutak fertőzésével terjednek emberről emberre.

Terrence Tumpey és kollégái, az atlantai Centers of Disease Control kutatói laboratóriumi körülmények között rekonstruálták az 1918-as vírust, majd haemagglutininjében egy, illetve két aminosavat módosítottak. A vírust vadászgörényekbe fecskendezték, mivel ebben a fajban az emberhez hasonlóan terjed a vírus.

Vadászgörény-teszt

Az eredeti vírus fertőzése következtében az állatok elpusztultak, és más vadászgörényeket is megfertőztek a vírussal. Amikor csak egyetlen aminosavat változtattak, a vírus továbbra is gyilkolt, de már sokkal lassabban terjedt. Két aminosavnyi változás után pedig gyilkolt, viszont egyáltalán nem terjedt. Minden esetben a fertőzött vadászgyörény orrában sokszorozódott a vírus, a sokszorozódás azonban nem mindig jelentett továbbfertőzést is. A változatlan, újrakonstruált 1918-as vírus a 2.6 sziálsavhoz kötődött, a módosított változatok viszont a 2.3-hoz. Ezek szerint a 2.3-hoz kötődő vírus sokszorozódik az emlősök orrsejtjeiben, azonban a 2.6-hoz kötődővel ellentétben nem terjed tovább.

Az eredmény azonban nem teljesen egyértelmű, ugyanis míg a más egyedeket nem fertőző vírust hordozó vadászgörények nem tüsszentettek, a fertőző egyedek igen. "A 2.3 sziálsav receptorokhoz kötődő sejtek feltehetően a hörgőkben megakadályozzák az irritációt, vagyis a tüsszentést. Elképzelhető, hogy így védekeznek a vírusterjedés ellen" - mondta a New Scientistnek Tumpey.

Az eredmény mindezek ellenére fontos, írja a New Scientist, ugyanis a nagy ütemű fertőzés mikéntjéről árul el részleteket. Az például kiderült, hogy a 1918-as és a H5N1 vírus haemagglutininje az eredmények szerint különbözik. Ráadásul a kutatók figyelni tudják az újabb és újabb mutációkat, és időben reagálhatnak a járványra.